Digitális katona kutatás-fejlesztése
Jól bevált innovációs gyakorlatot vettünk át az USA-tól. Míg néhány évtizede a hadászat számára történtek kutatás-fejlesztések (K+F), és ezek eredményeit ültették át később civil felhasználásra, mára éppen fordítva történik. Az amerikai védelmi iparban tevékenykedő cégek a civil technológiákat alkalmazzák, integrálják és fejlesztik tovább.
Ennek az az egyszerű oka van, hogy a nagyságrendekkel nagyobb megrendelésállomány miatt sokkal kisebb az előállítási költség, de ugyanakkor az elvárások nagyon hasonlóak. Hiszen éppúgy szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia, autonóm eszközök, adatvezérelt technika kerül felhasználásra például az okoseszközök, okosotthonok, önjáró háztartási és kertigépek, modern személyautók stb. esetében, mint a hadiipari innovációk során.
Ismeretszerzést célzó K+F
A most bemutatásra kerülő kutatás-fejlesztési (K+F) projektjében partnerünk célja egy olyan, hosszú távú szakmai kapcsolat kialakítása volt, amely alkalmassá teszi a vállalkozást a közös feladatellátásra honvédelmi cégekkel, és a megszerzett ismeretek alapján lehetséges lesz az önálló vagy közös termékfejlesztés a további K+F programokban. Erre a projekteredményre alapozva lesznek majd kifejlesztve a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megcélzott digitális katona program intelligens eszközei. Egy újszerű, sötétben is működő biztonsági kamera és több ilyen kamerát tartalmazó, nagy területet lefedni képes kamerarendszer kialakítása a végső célkitűzése partnerünknek.
Abszolút védelem
A Magyar Honvédség elvileg a régió egyik legkorszerűbb hadereje lesz hamarosan, de több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradást kell behoznia. Ezt célozza a 2017-ben útjára indított Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. A minden fegyvernemet érintő korszerűsítéssel párhuzamosan a hadipar fejlesztése is zajlik. Mindezek eredményeként jelentősen növekszik hazánk katonai önereje. Erre nem csak az önvédelem miatt van szükségünk, Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. Azonban a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsághoz is hatékonyan kell tudnunk hozzájárulni. 23 éve vagyunk tagja a világ legerősebb szövetségi rendszerének, a NATO-nak. Csak a 21. századi technikai eszközökkel és kiválóan felkészített katonákkal lehet megoldani a feladatainkat és kötelezettségeinket. Menni fog, rengeteg innovációval.
Katonai kamerarendszer kutatás-fejlesztése
A honvédelemre fordított kiadások egy része megtérül azzal, hogy ahol lehetséges, hazai gyártásra vagy összeszerelésre rendezkedünk be. Nyírtelken a magyar radar- és rakétafejlesztés központja valósul meg. Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvergyár, Gyulán helikopteralkatrész-gyár, Várpalotán lőszergyár-komplexum épült. Harcjárművek gyártása zajlik Zalaegerszegen, ebben az üzemben kutatás-fejlesztések (K+F) megvalósítátára is sor kerül. Itt működik majd a tervek szerint egy robbanóanyag-gyár is. Kaposváron harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel harcjárműveket, később ezek fő elemeit is Magyarországon gyártanák. A Zrínyi 2026 Program keretében megcélzott digitális katona program intelligens eszközeinek kifejlesztésére kezdett K+F projektsorozatba partnerünk.
A később kifejlesztésre kerülő biztonságos kamerarendszer kialakításához szükséges ismeretek megszerzése volt a cél ebben a projektben. A fejlesztés eredményével a későbbiekben egy újszerű, sötétben is működő biztonsági kamera, illetve több ilyen kamerát tartalmazó, nagy területet lefedni képes kamerarendszer kifejlesztése fog megvalósulni. Ebben a kutatásban magas érzékenységű képérzékelés vizsgálatára, nagy hatótávolságú rendszerekben való integrálás lehetőségére és felismerő algoritmusok fejlesztésére koncentrált partnerünk. Arc és rendszám felismerésre, határfigyelésre is alkalmas kamerarendszert lehet építeni a megszerzett tudással.
Sugárzó éjszakai égbolt
A digitális katonának látnia kell, bármilyenek is legyenek a fényviszonyok. A delelő naptól a csillagfényes éjszakáig (10 000 lux – 0.001 lux). Tehát lehetővé kell tennie a képérzékelőnek a nagy felbontású kép megalkotását széles fényerősség tartományban is. A projektterv szerint nem igényel mesterséges megvilágítást az éjszakai képalkotás, mert szabad szemmel nem látható infravörös sugárzást bocsát ki az éjszakai égbolt. A kamera képes felfogni ezt, de meg kellett vizsgálni, hogy milyen feltételek között nem elegendő a környezetből származó fényenergia, mikor szükséges a szemmel nem látható hosszú hullámhosszú infravörös megvilágítás. Tehát ki kellett elemezni a nagy érzékenységű képérzékelő integrált áramkörök tulajdonságait, valamint ezek integrálhatóságát egy nagyobb rendszerbe. Úgy tervezték, hogy ha az éjszaka is jelen lévő sugárzás nem lenne elég, akkor a tervezett megvilágítás 950 nm és 1200 nm hullámhossz közé fog esni. A vizsgálat alá vont szenzor fekete szilícium alapanyagú, amelyet kifejezetten alacsony fénymennyiség melletti használatra fejlesztettek. Bár e szenzorok integrálására már volt példa korábban, de nem létezett a megjelölt hullámhossz tartományban megvalósított rendszer, amely alkalmas lehet a nagy biztonságú, tiszta érzékelésre. További probléma, hogy a zajosabb képek tömörítése és továbbítása nehezebb, mint a tiszta képeké.
A későbbi kamerarendszerek kialakításához üvegszálas hálózatban gondolkodtak. Egy optikai háló átalakítása rendszerint kalibrációt igényel, tehát a tervezett plug-and-play megoldás is újdonságnak minősült ebben a keretben. A tervezett struktúra különlegessége, hogy akár 50 km távolság is lehet a kamerák és a csomópont között, valamint a csomópont és az üzemeltető telephelye között. Emellett a kameráknál 10 Gbit az üvegszálas átvitel sebessége és a telephely felé 40-100 Gbit is lehet. Kielemezték azt is, hogy az egyes csomópontok igény szerint újra rendezhetőek legyenek a költséghatékonyság jegyében. A későbbiekben fejlesztendő rendszernek automatikusan fel kell ismernie minden hozzáadott kamera topológiai helyét és bekonfigurálni azt. Az üvegszálas rendszert tetszőleges topológiával lehet majd kialakítani, ilyen rendszer megvalósíthatóságáról viszont csak korlátozott hatótávolság esetén voltak információk a kutatás elindításakor. Vizsgálták az üvegszál és rézhuzal együttes alkalmazását is, amelyben a rézhuzal az áramellátást biztosítja. Ilyen módon az optikai kábel valósítja meg a teljesítmény elosztását is, így a kamerák hálózatának kiépítésében csak egy kábel szükséges az adat- és a tápellátáshoz.
Mindezeken túl a projekt keretein belül fejlesztették a felismerő algoritmusokat is, hogy automatikus azonosítást lehessen végezni a különleges körülmények között felvett, ismeretlen minőségű, de nagy felbontású képek alapján. Egy következő projektben az így megszerzett ismeretekre alapozott rendszerrel valós időben lehet majd felismerést és azonosítást végezni, valamint egy részletes taktikai képet kialakítani és az annak megfelelő választ megadni. Az arc és rendszám felismerés a későbbiekben alapvető elvárás lesz, a jelen projektben elért ismeretekre alapozva egy határfigyelésre alkalmas kamerarendszert lehet építeni, fontos a VMS (Video Management System) fejlesztéséhez szükséges szűrőalgoritmusok megalkotása is. A VMS egy előzetes szűrést tehet lehetővé, amely megelőzi a téves riasztásokat, nem terheli a hálózatot, mivel az alapvető mozgásokat (pl. leveleket fújja a szél) kiszűri.
A védelmi ipar szempontjából kiemelten fontos biztonsági fejlesztés valósult meg. Képérzékelő integrált áramkör működtetését szolgáló áramkörök megtervezése, nyomtatott áramköri lapok fizikai tervezése, gyártása, összeszerelése vált lehetségessé. A vizsgált kamera elektronika elvi összeillesztése valósult meg egy ARM processzor alapú videó kompressziós és hálózati modulra, vagy akár egy a kameraműködés létrehozása h.264 és h.265 algoritmusok alkalmazásával. Az éjszakai képalkotást segítő lézeres megvilágító modul logikai tervezése, kamerák alap elektronikával való integrációja vált lehetségessé a megszerzett ismeretek alapján egy későbbi kísérleti fejlesztésben. A kamera elektronikához illeszkedő passzív optikai hálózati végpont logikai tervezése is megvalósult. Megalkották a kamerahálózat létrehozását és dinamikus konfigurációját lehetővé tevő rendszerszoftver algoritmusát.
Mindezekben a Glósz és Társa Kft. is tudta segíteni a társaságot a projekt K+F alapú minősítő eljárásában. Az SZTNH-hoz, (Szellemi Termékek Nemzeti Hivatala) azért érdemes benyújtani az érvényes jogszabályi feltételek szerinti kérelmet, mert jogerős határozat formájában bírálja el azokat a hatóság. Az így megszerzett hivatalos kutatás-fejlesztési minősítéssel rendelkező projektek és projektrészek után lehet érvényesíteni a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket, igényelni bizonyos vissza nem térítendő támogatásokat, ezzel is csökkentve a vállalkozás ráfordításainak terheit és növelve a megtérülését. A minősítés jövőbeni és már befejezett, múltbeli tevékenységekhez is kérhető.
Glósz és Társa SYSTEM
Több mint 25 év értékteremtő tapasztalata a gyakorlatban – lépésről lépésre!
E" alt="Adókedvezmény igénybevétele" title="Adókedvezmény igénybevétele">
HÍRLEVÉL | 