Robotizálás az ablakgyárban K+F keretében
Ritka az olyan cég, amelyik megengedheti magának, hogy egyszerűen megvegye és telepítse üzemébe a legmodernebb, automata gyártósort. Inkább az a jellemzőbb, hogy először vesz egy, jobb esetben több gépet, majd ahogy növekszik a vállalkozás, fokozatosan cseréli le a munkafolyamatait kézi erőről valamilyen gépi megoldásra a hatékonyság jegyében. Azután egyszer csak eljut odáig, hogy jó lenne a meglévő gépeit összekapcsolni, hogy kiiktassa a gépezetek közötti kézi anyagmozgatást, amely egyenetlen sebességgel dolgozik és gyakran selejtgyártást okoz.
Kísérleti fejlesztés idegenben
Amikor egy üzem, most történetesen egy ablakok gyártásával foglalkozó vállalkozás rájön arra, hogy többszöri próbálkozásra sem sikerült csökkentenie a selejtgyártást és növelni gépeinek kihasználtságát, akkor alapvetően három dolgot tehet. Dönthet úgy, hogy nem oldja meg a felmerült problémáját, de ez nyilván nem növeli a gyár hatékonyságát, hosszú távon nagy veszteségeket és piaci hátrányt okozhat. Vagy lecseréli a gépeit modernebbre, hatékonyabbra, ha ugyan van ilyen és elfér a meglévő üzemépületében. Ha ez az út sem járható számára, akkor vagy maga kezdhet kutatás-fejlesztésbe (K+F), hogy kialakítson egy egyedi rendszert, egy prototípust, vagy megbíz egy profi csapatot, hogy hozzon létre számára egy frappáns megoldást a meglévő gépeit és azok működési, elhelyezési sajátosságait alapul véve.
K+F külső segítséggel
Egy ablakok gyártásával foglalkozó cégnek volt már két remek gépe, az egyik egy gyalugép, a másik egy csapoló berendezés. A gépegységek ablakkeretek elemeit készítik, egymással derékszögben, 90 fokban vannak elhelyezve. Közöttük az anyagmozgatást kézi erővel végezték. A gyaluról érkező anyagokat a munkások összegyűjtötték, egy raklapra helyezték, ezt kézi erővel átszállították és átemelték egy összesoroló egységbe. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kézi munkavégzés ingadozó teljesítménye nem teszi lehetővé a gyalu- és csapológép közötti összeköttetés optimális megteremtését és a gépegységek maximális kapacitáson való üzemeltetését. A gyalunál folyamatosan feltorlódott az anyag, az összesoroló egység és a csapológép adagolása pedig nem volt megfelelő sebességű. Ezért a kézi munkavégzés hatékonyságát úgy próbálták optimalizálni, hogy a gyaluról érkező munkadarabokat kézzel söpörték egy vezetőcsatornába. A csatornában a munkadarab 90 fokot elfordult, így érkezett az összesoroló egység szállítópályájára. A megoldás azonban az emberi munkavégzés pontatlanságán és sebességén nem tudott változtatni. További problémát okozott, hogy a vezetőcsatornába söpört munkadarab a csatornában, illetve annak be- és kijáratán gyakran fennakadt. Az üzembiztonság, termelékenység nem volt megfelelő, a gépegységek maximális kapacitása nem volt biztosítható. A fennakadások sérülést is okoztak a munkadarabokon, ami a selejt arányát növelte.
Hogyan lehetne mindezt automatizálni? Felmérték, hogy önerőből nem tudják a szükséges fejlesztést elvégezni, ezért keresték meg partnerünket: oldja meg a gépek közötti anyagmozgatás automatizálását.
Piruett a levegőben - emel és forgat
Partnerünk egyedi, robotizált megmunkáló, rakodó, szerelő és továbbító egységek fejlesztését végzi. Speciális célgépek gyártására, villamos vezérlőszekrények és pneumatikus (sűrített levegővel működtetett) vezérlések és akár utólagos ipari automatizálásra szakosodott vállalkozás. Olyan gépet kellet fejleszteniük megrendelőjük, az ablakgyártó cég számára, amely a gyaluról érkező anyagáramot ötös csoportokba rendezi, majd a szállítás irányára 90 fokkal elfordítja, élére állítja. A megfelelően pozícionált munkadarabot ezt követően a csapológép szintjére emeli. A leírt folyamat végrehajtására szükség volt egy egyedi szállító berendezésre. Feltételezték, hogy ez szállítópályák és szervomotorral vezérelt egyedi forgatóberendezés alkalmazásával biztosítható.
A fejlesztés eredményeként a társaság egyedi fejlesztésű, egyedi célokat szolgáló anyagmozgató berendezést tervezett létrehozni, amelyek a nagy szériaszámú gyártást segíti. Az iparág sajátosságai, a megrendelő egyedi berendezései és a berendezések egyedi elrendezése miatt a már kifejlesztett gépek műszaki megoldásai nem alkalmazhatók. Az elvárásoknak megfelelő berendezés a piacról nem beszerezhető, speciális igényeik teljesítéséhez annak egyedi tervezése, gyártása és helyszíni kísérletek voltak szükségesek. Nem egész egy év alatt sikeresen be is fejeződött a kísérleti fejlesztés megrendelőjük telepén és meglévő gépeivel.
A projekt előkészítése során először is megalkották a fejlesztési koncepciót, vagyis pontosították a célkitűzéseket, ellenőrizték feltételezéseiket és felállították a lebonyolításhoz szükséges erőforrásokat. A második munkaszakaszban az egyedi automatizált szállító eszköz megtervezése zajlott. Elméleti vázlatokat dolgoztak ki a szállítóberendezésről, amelyeket modelleztek, majd ezek felhasználásával a konstrukciók összeállítását, 3D-s modellek elkészítését végezték folyamatos visszacsatolással. Ekkor készültek el az összeállítási és alkatrészek rajzai is. Az alkotó elemek összeépítésével készült el a gép váza. Ez önmagában még csak a részegységek összessége volt, nem funkcionális, nem működő, a célkitűzéseket nem teljesítő konstrukció. A projekt műszaki bizonytalanságait kiküszöbölő kísérleteket ezen az alapgépen végezték el a következő feladatban.
A következő munkaszakaszban partnerünk a prototípust először tesztkörnyezetben, majd a megrendelő telephelyén tesztelte, elsősorban a gép gyalugéphez és csapológéphez illeszthetőségét vizsgálták. A kísérletek eredményeinek megfelelően elvégezték a szükséges módosításokat az alapgépen. A kísérletekről jegyzőkönyvek készültek, amelyek a projektdokumentáció összeállításához elengedhetetlenek. A munkaprogram során a társaság folyamatosan rögzítette a műszaki és pénzügyi-gazdasági információkat: a bizonylatokat feladatonként és költségtípusonként rendezte. Szintén rögzítették a fejlesztés során végzett vizsgálatok, kísérletek eredményeit és a prototípus végleges formáit. Elvégezték a projekt dokumentáció véglegesítését, az eredménytermék jellegének és üzleti céloknak megfelelő szerzői jogi és/vagy iparjogvédelmi eljárások elindítását.
Egy prototípus elkészítése mindig kísérleti fejlesztés a projekt-dokumentáció előkészítésétől a záródokumentumok megszületéséig. Vagyis az első lépéstől az utolsóig. Ha a fejlesztési folyamatot a társaság saját tevékenységi körében, saját alkalmazottakkal, saját eredményére és kockázatára végzi, akkor az K+F kutatás-fejlesztésnek minősül még akkor is, ha nem a saját maga számára, hanem megrendelésre végzi.
Az ilyen projektekre érvényesíteni lehet a K+F kedvezményeket. Ennek érdekében a Glósz és Társa Kft. segítségével a fejlesztő cég benyújtotta a projekt kutatás-fejlesztési minősítés iránti kérelmét. Segítségünkkel az SZTNH (Szellemi Termékek Nemzeti Hivatal) 100%-ban kísérleti fejlesztésnek ítélte azt. E jogerős határozat birtokában a társaság jelentősen csökkenteni tudta a termékfejlesztés kockázatait, valamint igénybe vehette a vissza nem térítendő támogatást és a kutatás-fejlesztési adókedvezményt.
Glósz és Társa SYSTEM
Több mint 25 év értékteremtő tapasztalata a gyakorlatban – lépésről lépésre!
E" alt="Adókedvezmény igénybevétele" title="Adókedvezmény igénybevétele">
HÍRLEVÉL | 