Uszodatechnika pontyoknak - halastavi gazdálkodás
Aki járt már örvényfürdőben kipróbálhatta, hogy nem csak élvezetes átadni magunkat a sebes vízáramnak, de lazítja a kötőszöveteket és javítja a szöveti vérkeringést a víz sodró hatása. Mesterséges örvényképzéssel kiválóan lehet uszodai medencék vizét megfelelő kémiai állapotban tartani és jóideje használják ezt a technológiát szennyvíztisztításra is. Partnerünk egyik kutatás-fejlesztési projektjében a pontyok lélegzetét és az örvény áramoltatás előnyeit vizsgálta.
A halastavak lélegzete
A hazai halastavi gazdálkodás műszaki-technológiai szempontból világszínvonalú. Közép– és Kelet-Európában a haltermelés alapvetően tógazdaságokra épül, melyek elsődleges halfaja a ponty. A tógazdaságok versenyhátrányban vannak az intenzív haltermelési rendszerekkel szemben, ahol a megtermelt hal mennyisége többszöröse a hagyományos halastavi rendszerekkel előállítható volumennek. Ezért terjed egyre szélesebb körben az intenzív pontynevelés halastavi körülmények között. Ugyanakkor az intenzív népesítés miatt a betelepített halállomány nagyobb oxigénigényét mesterséges vízlevegőztetéssel kell biztosítani, viszont a jelenleg ismert és alkalmazott technológiák vagy alacsony hatásfokúak, és/vagy magas működtetési és fenntartási költségük van.
Partnerünk családi vállalkozása a mezőgazdaság területén foglalkozik szervező és értékesítő munkával. Termékeiket részben Erdély, részben a FÁK-országok, illetve a nyugat-európai piac veszi meg. Új termékkínálat reményében arra voltak kíváncsiak legutóbbi kutatás-fejlesztési (K+F) projektjükben, hogy alkalmazható-e az örvény áramoltatási eljárás az intenzív kistavas halastói termelési rendszerek mesterséges levegőellátására. A projekt célkitűzése a társaság kínálatának bővítése és a gyakorlatban alkalmazott megoldásoknál hatékonyabb, saját fejlesztésű halastói vízlevegőztetési technológia létrehozása volt.
Megfordítjuk! Működik?
Az örvény áramoltatással eddig éppen a vizes közeg tisztítása, a baktériumok elpusztítása, és nem a víz, mint élőhely fenntartási feltételeinek biztosítása valósult meg. Az eljárásban olyan alacsony nyomású vízörvényt hoznak létre mechanikusan, amely nagy mennyiségben tud friss légköri levegőt beszívni, majd a levegő összekeverik a vízzel, és az ennek során kialakuló, a vizes közegnél nagyobb nyomású légbuborék-örvényeket juttatják be a vizes közegbe. Tehát a rendszer a jelenleg alkalmazott „nyomó” funkció helyett, alapvetően a közegben kialakított örvény „szívó” hatását, a levegő beoldásra rendelkezésre álló felület légbuborékokkal történő megnövelését, valamint a légbuborék-örvények és a vizes közeg (tóvíz) nyomáskülönbségét használja fel. Mindez döntően passzív eszközökkel, örvénygenerátorral és kisnyomású szivattyúkkal valósítják meg, ami jelentősen csökkenti az ilyen rendszer kivitelezési és fenntartási költségeit, működtetésük kockázatait.
Mivel ezt a technológiát még nem alkalmazták halastavak vízlevegőztetési rendszereiben, ezért erre a célra való alkalmassága módszeres vizsgálatot igényelt. A kísérleti fejlesztés egyik műszaki célkitűzése tehát annak a megállapítása volt, hogy az örvény áramoltatás elvén alapuló technológia alkalmazható-e intenzív kistavas halastói rendszerek mesterséges vízlevegőztetésére, és amennyiben alkalmas, akkor az milyen hatásfokkal történik.
Hal a vízben
A kísérletet kétnyaras ponttyal végezték, 250 kg halat hizlaltak nyolc hét alatt 1200 kg tömegre. Ehhez nyolc darab 1000 m2-es tavat béreltek. Két kontroll tóban úgy történt a pontyok nevelése, hogy semmiféle plusz oxigén beoldást nem végeztek. A következő két-két tóban hagyományos, egy-egy lapátos és egy-egy kompresszoros hidraulikus levegőztető rendszert működtettek, az eddig ismert technikák legjobbjait. Az utolsó két tóban pedig az örvény áramoltatás technológiát alkalmazták a prototípus eszközökre alapozva. Mindezt még ugyanabban az évben megismételték a befolyásolhatatlan környezeti körülmények kizárása miatt.
A vizsgálat során mérésre és elemzésre kerültek az alkalmazási feltételek. A mindenkor elvárt oxigéntartalomhoz szükséges levegő bejuttatása ezzel a technológiával mennyi üzemeltetési időt igényel. A berendezés halastavon belüli elhelyezésével a levegőbejuttatás hatékonysága javítható-e. A berendezés méretezésével és/vagy egyéb paramétereinek állításával a levegőbejuttatás hatékonysága javítható-e. Ennek alapja a berendezés méretezésének és a halastói oxigénigény összefüggésének meghatározása is. A termelési időszak alatt felmerül-e bármilyen előre nem várt hatékonysági, üzemeltetési probléma, feladat. A technológia hatékony működtetése során felmerülő üzemeltetési és fenntartási költségek, különösen a felhasznált energia költsége, valamint az 1 kg halhús végtermék előállítás önköltségében tapasztalt változás.
Mindezeket módszeresen elvégzett mérésekkel vizsgálták, elemezték. A termelési paraméterek mellett mérésre, dokumentálásra és értékelésre került az eszközök beszerzési költsége, áramfogyasztása, amortizációja, karbantartási és üzemeltetési költsége is. Ez lehetővé tette a vizsgált rendszerek műszaki és termesztéstechnológiai, valamint üzemgazdasági elemzését is.
A projekt kutatás-fejlesztési (K+F) szempontú szakértői véleményezését a Glósz és Társa Kft. segítségével nyújtották be az SZTNH-hoz (Szellemi Termékek Nemzeti Hivatala). A7 Innovációs törvény szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. A tesztelési folyamat (anyagok, alkatrészek, termékek rutinszerű elemzése) nem része a kutatás-fejlesztésnek, kivéve, ha ezen feladatok kifejezetten egy létrehozni kívánt új kutatási eredmény elérését szolgálják. Ugyan már meglévő technika, de merőben új alkalmazhatóságának vizsgálatáról lévén szó, az SZTNH kísérleti fejlesztésnek minősítette a projektet jogerős határozatában.
Így partnerünk jelentősen tudta csökkenteni a több mint 41 millió forintba kerülő munkaprogram megvalósításának kockázatát és anyagi terheit, növelve az eredménytermék megtérülését. Indulhattak uniós pályázatokon, számos nemzetközi megrendelést nyertek el és adókedvezményeket is érvényesíthettek, ezzel is növelve a beruházás megtérülését, csökkentve annak pénzügyi kockázatát.
Glósz és Társa SYSTEM
Több mint 25 év értékteremtő tapasztalata a gyakorlatban – lépésről lépésre!
HÍRLEVÉL | 