Kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételének kockázat csökkentése
A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektjeikhez kapcsolódóan adókedvezményeket vegyenek igénybe. Ezek a kedvezmények jelenleg három adónemet is érintenek: közvetlenül a társasági és a helyi iparűzési adót, közvetetten pedig az innovációs járulékot.
Az így elérhető kedvezmények nagysága akár az adott kutatás-fejlesztési projekt teljes volumenének 9-10 százalékát is elérheti, ami jelentősnek tekinthető. Ezek a kedvezmények ráadásul függetlenek a vállalkozás méretétől és a projekt megvalósítási helyétől, ezért a pályázati rendszerből kiszoruló vállalkozások részére is támogatási lehetőséget jelentenek. A jogosult vállalkozások jelentős része mégis vonakodik ezek igénybevételétől. Válaszuk egyszerű: félnek az adózási kockázattól. Pedig nincs miért. Megfelelő előkészítés mellett ugyanis a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adózási kockázat, a vállalkozások számára is könnyen elérhető jogi eszközökkel, elfogadható szintre csökkenthető.
Az ezt lehetővé tevő jogszabályi feltételek kialakítására több szakaszban került sor. A részletszabályokat az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól szóló 9/2012. (II.1.) Kormányrendelet határozta meg. Ennek alapján bármely vállalkozás kérheti kutatás-fejlesztési projektje előzetes minősítését. Ezt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (népszerű nevén az Innovációs Törvény) rendelkezései alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) végzi el közigazgatási eljárásban, a vállalkozás által benyújtott dokumentáció alapján. Amennyiben az SZTNH jogerős határozatában kutatás-fejlesztésnek minősíti a vállalkozás projektjét, akkor azt más hatóságnak is (az adóhivatalt is beleértve) kutatás-fejlesztésnek kell tekintenie. Erre vonatkozóan az SZTNH határozatot hoz, melyet írásban közöl a kérelmező vállalkozással. Az eljárás gyors, a kérelem elbírálása mindössze 30 naptári napot igényel. Mint minden közigazgatási eljárásban, ebben az esetben is szolgáltatási díjat kell fizetni. Ez azonban jelenleg néhány tízezer forint, tehát kifejezetten alacsonynak tekinthető. Pontos összegét a 3/2012. (II.1.) KIM rendelt határozza meg.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala három szempont teljesülését vizsgálja a minősítési eljárásban: Elsősorban azt vizsgálja, hogy a minősíteni kívánt projekt vagy projektrész az Innovációs Törvény alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e. Amennyiben vizsgálata során a projektet vagy projektrészt kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíti, akkor a következő lépésben a kutatás-fejlesztési tevékenység lehetséges típusainak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) projekten belüli arányát határozza meg. Végül megállapítja, hogy a tervezett kutatás-fejlesztési tevékenységet a kérelmező saját tevékenység körében végzi-e el. Az adózási kedvezmények érvényesítéséhez a három szempont egyidejű teljesülése szükséges. Ugyanakkor a kérelmező bármelyik szempont önálló minősítését is kérelmezheti.
Jelenleg csak projektek vagy projektrészek tanúsítása kérhető. A bejelentett jogszabályi változások viszont a 2018. évtől már a vállalkozások tevékenységének minősítését is lehetővé teszik. Ez azt jelenti, hogy a tanúsított vállalkozások egész kutatás-fejlesztési tevékenysége tanúsítottá válhat, ezért a tanúsítást nem kell minden projektre önállóan kezdeményezni. Ennek a feltételei azonban még nem ismertek. A 2017. évtől viszont már nemcsak a jövőbeni, hanem a befejezett, vagy a folyamatban lévő kutatás-fejlesztési projektek szakértői véleményezése is kérhető, abban az esetben, ha az érintett projekttel kapcsolatban még nincs folyamatban adóhatósági vizsgálat. Ez nagy biztonságot adhat azoknak a vállalkozásoknak, akik tanúsítás nélkül vettek igényben kutatás-fejlesztés adókedvezményeket. Részben rendezhetik a dokumentációt, részben önellenőrzést hajthatnak végre, ha a szakértői eljárásban az SZTNH nem minősítené kutatás-fejlesztésnek projektjüket.
A kutatás-fejlesztési tanúsítás ugyanakkor az adózási kockázat csökkentésnek csak ez egyik, bár alapvetően meghatározó eleme. Az adózási kockázat minimálisra csökkentése a tanúsításon kívül, a tanúsított projekt megvalósításának szakszerű dokumentálását is igényli. Az adóigazgatási eljárásokban ugyanis az is vizsgálat tárgyát képezi, hogy az adózó valóban a tanúsított projektet hajtotta végre.
Ennek alátámasztásához három további feltételt célszerű megvalósítani:
- A kutatás-fejlesztési projektek megvalósításáról érdemes egy külön projektdossziét vezetni, amelyben a megvalósítás során keletkező dokumentumok másolatait gyűjtjük össze. Ehhez jó kiindulási alapként használható a tanúsítási eljáráshoz készített munkaterv. Ebben a tervezett feladatok sorrendje, erőforrás-felhasználása és várható költségei is megtervezésre kerülnek, ezért a megvalósítás során jól támogatja a projekt lebonyolítását („művezetését”), illetve tartalomjegyzéke lehet a megvalósítás során keletkező (műszaki, jogi, számviteli) dokumentumoknak.
- A kutatás-fejlesztési projektek kiadásait, költségeit és ráfordításait célszerű önálló költséghelyen könyvelni és nyilvántartani. Ez egyszerűsíti az adózási kedvezmények kiszámítását, a számítás hatósági ellenőrzését. Másrészt egyértelművé teszi az aktiválás alapját, amennyiben a társaság a létrejövő eredményt a mérlegbeszámolóban saját eszközként meg kívánja jeleníteni. Végül a vállalatvezetők részére jól láthatóan megmutatja, hogy milyen alapról kell majd vizsgálni a kutatás-fejlesztési befektetés jövőbeni megtérülését.
- A kutatás-fejlesztési projektek sikeres befejezése alapján rögzíteni kell az eredményt, szakzsargon szerint az eredményterméket (új termék receptje, kifejlesztett gép tervdokumentációja, új gyártási technológia, stb.). Ennek hiányában nem igazolható a sikeres befejezés, de ami még rosszabb, nem is vehető vagy adható használatba a kutatás-fejlesztési eredmény.
Társaságunk, a Glósz és Társa Kft. közel 200 kutatás-fejlesztési projekt sikeres tanúsításában vett részt innováció menedzsment tanácsadóként az elmúlt 2 évben. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a tanúsított projektek közel 20 százaléka esetén az utókövetést is támogatni tudtuk innováció menedzsment szolgáltatásainkkal. Az ennek során szerzett tapasztalataink messzemenően alátámasztják, hogy ezekkel az intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető (minimalizálható) a kutatás-fejlesztési projektek adózási kockázata. Másrészt ezekkel az intézkedésekkel jelentős mértékben javítható volt a kutatás-fejlesztési projekt hatékonysága is: A kutatás-fejlesztési tanúsítás előkészítése során végrehajtott hatékony projekttervezéssel mintegy 15 százalékkal lehetetett csökkenti a projektek bekerülési, és a lebonyolítás módszeres nyomon követése révén mintegy 20 százalékkal a projekt megvalósítási költségét. Megítélésünk szerint ezek elég jelentős közvetett hatásnak tekinthetők.
Nem kell tehát az adózási kockázattól tartani. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adózási kockázat viszonylag egyszerű módon, jól szabályozott jogi eszközökkel, közigazgatási eljárásokra alapozva, nagyon jó hatékonysággal kezelhető. Társaságunk pedig ezt a folyamatot szolgáltatásaival szakszerűen tudja támogatni.
Kiss János József
innovációs és iparjogvédelmi szakmérnök
HÍRLEVÉL | 