A vállalati környezetben végrehajtott kutatás-fejlesztés adóhatásai, K+F adókedvezmények
Milyen adónemekben vehetők igénybe a kutatás-fejlesztéshez adókedvezmények
A hazai vállalkozások körében kevéssé ismert, hogy az üzleti célú vállalati kutatási-fejlesztési projektekhez adóalapkedvezmények formájában is igénybevehető kedvezmény. Szeretnénk ezért röviden bemutatni a saját tevékenységi körben végrehajtott vállalati kutatás-fejlesztési projektekhez igénybevehető adóalapkedvezmények legfontosabb jellemzőit. Mit is érdemes tudni ezekről?
A kutatás-fejlesztési adóalapkedvezmény
A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységükhöz kapcsolódóan adóalapkedvezményeket igénybe vegyenek. A kutatás-fejlesztési tevékenységet az érintett jogszabályok projektalapon értelmezik. Az adóalapkedvezmény összegének meghatározását pedig a kutatási-fejlesztési projektben felmerülő kiadások alapján teszik lehetővé. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalapkedvezmények több adónemet érintenek: a társasági adót (TAO), a helyi iparűzési adót (IPA) és közvetetten az innovációs járulékot, a személyi jövedelemadót (SZJA), valamint a kisvállalati adót (KIVA).
A kutatás-fejlesztési tevékenység és a társasági adó (TÁNYA)
A kedvezmények ismertetését kezdjük a társasági adóval. A hazai vállalkozások életében ugyanis ez az egyik kiemelt jelentőséggel bíró adónem. A hatályos társasági adótörvényünk, az 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Társasági adótörvény) két paragrafusa tér ki a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a vállalatok által végrehajtott kutatás-fejlesztési célú beruházások kedvező adóhatásaira. A törvényi szabályozás értelmében a vállalatok (adózók) a kutatás-fejlesztési projektekhez kapcsolódóan adóalapkedvezményt (7. §), egyes speciális esetekben pedig adókedvezményt is (22/B. §) igénybe vehetnek. Fontos aláhúznunk, hogy az érintett adózási kedvezmények projektalapon (tehát nem a tevékenységi körből levezetett módon) kerülhetnek meghatározásra, és alapvető feltételük, hogy az érintett projektben saját tevékenységi körben és valóban kutatás-fejlesztési tevékenység kerüljön megvalósításra. Az, hogy mikor tekinthető egy termék-, szolgáltatás- vagy üzleti folyamat létrehozása kutatás-fejlesztésnek egy másik cikkünkben részletesen írtunk.
A Társasági adótörvény 7. paragrafusa szerint az adóalapkedvezmény összegének megállapítása során az igazoltan saját tevékenységi körben végrehajtott, az igazolhatóan kutatás-fejlesztéssel végrehajtott projekt közvetlen költsége vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az alapul vett kutatás-fejlesztési projekt kiadásai közül le kell vonni a kutatás-fejlesztési célú (igénybevett) szolgáltatások költségét, ha azt a vállalkozás belföldi gazdasági társaságtól vagy egyéni vállalkozótól vette igénybe. A kutatás-fejlesztési projekt kiadásai közül a megvalósítására kapott állami támogatások összegét is le kell vonni, amennyiben a vállalkozás innovációs pályázaton (ismertebb elnevezéssel KFI pályázaton) elnyert támogatást is felhasznált az érintett kutatás-fejlesztési projekt megvalósítására. Az első feladat tehát az érintett projekt kutatás-fejlesztési minőségének meghatározása, majd a megvalósítás céljából felmerült projektkiadások korrekciója. A társasági adóalapjának csökkentésére az ilyen módon korrigált projektkiadások összege vehető figyelembe. A vállalkozások eldönthetik, hogy az adóalapkedvezményt a felmerülés adóévében, vagy a sikeresen végrehajtott kutatás-fejlesztési projektben létrehozott szellemi termék aktiválását követően, több éven keresztül veszik igénybe. Amennyiben ezt az utóbbi módszert választják, akkor az adóalapkedvezmény összege legfeljebb az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, az elszámolt értékcsökkenés összegét érheti el. Az így meghatározott adóalapkedvezmény a kapcsolt vállalkozások között átadható.
A hazai szabályozás sajátossága, hogy az adóalapkedvezményeken keresztül is segíteni kívánja a gazdasági társaságok, az egyetemi és az állami kutatóhelyek együttműködését. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás az érintett kutatás-fejlesztési projektet egyetemi vagy állami kutatóintézet bevonásával valósítja meg, akkor az adóalapot módosító közvetlen költségek háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint is figyelembevehető az adóalap csökkentése során. Az ilyen módon meghatározott adóalapot módosító költségekre jutó adó összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A Társasági adótörvény 22/B. paragrafusa alapján fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: Fejlesztési adókedvezmény) vehető igénybe azoknál a vállalkozásoknál, ahol olyan kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre, amelynek a jelenértéke legalább 100 millió forint. A vállalkozás az ilyen kutatás-fejlesztési célú beruházási kiadásainak egy részét vonhatja le Fejlesztési adókedvezményként a társasági adóból. A Fejlesztési adókedvezmény mértékét a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint támogatási intenzitás alapján lehet meghatározni. A Kormányrendelet a vállalkozás mérete és a megvalósítási helyszín alapján, a területi intenzitásnak megfelelően és százalékos formában adja meg a Fejlesztési adókedvezmény mértékét. A társasági adóból levonható Fejlesztési adókedvezmény összege ennek a segítségével, az érintett kutatás-fejlesztési beruházás kiadásainak alapulvételével határozható meg. A Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele ugyanakkor korláthoz kötött. Ugyanis a vállalkozások csak a tárgyévre számított társasági adó 80 százalékát vonhatják le Fejlesztési adókedvezményként. A vállalkozások ugyanakkor nem veszítik el a Fejlesztési adókedvezmény fennmaradó részét, ha az érintett kutatás-fejlesztési beruházás alapján igénybevehető kutatás-fejlesztési adókedvezmény összege meghaladja a tárgyévben ilyen módon igénybevehető társasági adókedvezmény összegét. A Fejlesztési adókedvezmény összege ugyanis a teljes összeg elszámolásáig, de legfeljebb a kutatás-fejlesztési beruházás üzembehelyezésétől számított 12 évig tovább vihető, és érvényesíthető az érintett időszakban a tárgyévi társasági adó 80 százalékáig.
A személyi jövedelemadó (SZJA) csökkentése kutatás-fejlesztési tevékenységgel
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény) szintén lehetőséget biztosít az egyéni vállalkozók számára, hogy az általuk megvalósított kutatás-fejlesztési projektek közvetlen kiadásaival csökkentsék a személyi jövedelemadó alapjukat. Az adókedvezmény számításának szabályai megegyeznek a Társasági adótörvényben meghatározottakkal.
A helyi iparűzési adó (HIPA) és az innovációs járulék csökkentése kutatás-fejlesztési tevékenységgel
A saját tevékenységi körben végrehajtott vállalati kutatás-fejlesztési projektek adóhatása a helyi iparűzési adóalapot is érinti. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafusának értelmében a helyi iparűzési adó alapja (a vállalkozás nettó árbevétele) csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyi adóévben elszámolt közvetlen költségével az adó meghatározása során, amennyiben ilyen jellegű adóalap-kedvezményt az adózó nem vett figyelembe a társsági adó elszámolása során. Vagyis a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek Társasági adótörvény szerint meghatározott közvetlen költsége a helyi iparűzési adó alapját is csökkenti. A vállalatok innovációs tevékenységére is vonatkozó 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs törvény) szerint a vállalatok innovációs járulék fizetésére is kötelezettek. Az innovációs járulék számításának alapja a helyi iparűzési adó alapja. Így a helyi iparűzési adó alapjának csökkentése az innovációs járulék fizetendő összegének csökkentését is magával hozza. A saját tevékenységi körben végrehajtott kutatás-fejlesztési projektek ezért közvetett módon az innovációs járulék csökkentését is lehetővé teszik.
A kisvállalati adó (KIVA) és a kutatás-fejlesztési tevékenység
A kisvállalati adó kedvezményes adózási forma. Azt gondolhatnánk, hogy az ezt az adózási formát követő vállalkozások az adózási formából következő kedvezmények mellett már más adókedvezményekre nem tarthatnak igényt. Szerencsére a kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő adókedvezményekről az ezt az adózási formát követő vállalkozásoknak sem kell lemondania. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény értelmében ugyanis ezek vállalkozások is figyelembe vehetik az adóalap meghatározása során a kutatás-fejlesztési projektben résztvevő munkavállalóik, kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt havi bérköltségének 50 százalékát.
Összefoglalás: a kutatás-fejlesztési tevékenység teljes "adó nyeresége"
A vállalatok tehát három különböző adónemben (társasági- vagy személyi jövedelemadó, vagy helyi iparűzési adó, innovációs járulék) tudják csökkenteni adófizetési kötelezettségüket, ha saját tevékenységi körben kutatás-fejlesztési projektet hajtanak végre. Ennek a feltétele mindössze annyi, hogy a vállalkozás valóban saját tevékenységi körben valósítsa meg az adott projektet, és a megvalósítás során kutatás-fejlesztési módszertan alkalmazzon. E feltételek teljesítéséről a vállalatok saját maguk is dönthetnek. Célszerű azonban igénybe venni a hivatalos minősítés lehetőségét. A vállalatok kérhetik a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Hivataltól az érintett projekt kutatás-fejlesztési minősítését. Ez a szakértői vélemény kiterjedhet a projekt kutatás-fejlesztési minőségének, a projektben felmerült kutatás-fejlesztési tevékenységek típusban sorolásának, valamint a saját tevékenységi körben történő lebonyolítási feltételek teljesítésének megállapítására. A hivatali szakértői vélemény pedig irányadó az adóigazgatási eljárásban, azaz az adóhivatal nem bírálhatja felül a hivatali szakértői véleményt. Így a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos adózási kockázat jelentős mértékben csökkenthető. A sűrű fillérek korát érjük, és ezért, mint tudjuk, minden fillért számít! Nem érdemes tehát kihagyni ezt lehetőséget!
Szeretne többet megtudni a kutatás-fejlesztési adókedvezményekről? Kattintson ide »
Segítségre van szüksége?
Válassza a » kutatás-fejlesztési adókedvezmények érvényesítése szolgáltatásunkat!
Tóth Emese
pénzügyi szakértő