A vállalati működés és az innovációs, k+f projektek
A vállalati működés mely területeit, és hogyan érinthetik az innovációs és/vagy a kutatás-fejlesztési projektek? címmel tartottunk előadást április 7.-én a 19. Projektmenedzsment Fórumon Budapesten, ahol nagyszámú érdeklődő volt kiváncsi az innováció gyakorlati megvalósításának mikéntjére.
Ez a menedzsment konferencia már 19 éve kerül megrendezésre, ezért jelentős népszerűségre tett szert a projektmenedzsmenttel foglalkozó hazai kis és nagyvállalati szakemberek körében.
Az elmúlt évek során egyre nagyobb igény merült fel az innovációs projektekkel kapcsolatos projektmenedzsment tapasztalatok megismerése és megosztása iránt, ezért ebben az évben már külön innovációs szekció került megszervezésre. Előadásunk sajátossága volt, hogy az innovációs projektek megvalósítását a mikro-, kis- és középvállalatok szempontjából mutattuk be, míg a szekció többi előadója a nagyvállalati és a start-up projektek problémaira fókuszált.
Előadásunk során arra helyzetünk hangsúlyt, hogy bemutassuk, a vállalati innovációs projektek sikeres megvalósítása a vállalati működés három területének összehangolt együttműködés mellett lehetséges. Ez a három terület: Az innováció vagy a kutatás-fejlesztés, ahol a projekt műszaki/technikai megvalósítása kerül végrehajtásra. A számvitel és a pénzügy, ahol a források kerülnek biztosításra, és ahol a projekt adminisztrálására kerül végrehajtásra. Valamint az iparjogvédelem, amely biztosítja az innováció és/vagy a kutatás-fejlesztés során létrejövő szellemi alkotások védelmét, és a szellemi termékként történt hasznosításukhoz szükséges jogi feltételeket.
Koncepciónk jobb megértése céljából
6 részre bontottuk az innovációs és/vagy kutatás-fejlesztési projektek megvalósítási folyamatát:
0.) Innovációs stratégia és terv kialakítása
1.) Az innováció előkészítése
2.) Lebonyolítás
3.) Innováció befejezése
4.) Használatba vétel
5.) Utókezelés
Ez lehetővé tette, hogy részletesen bemutassuk a három területen felmerülő feladatokat, ezek mellérendeltségét és egymásra épülését az innovációs és kutatás-fejlesztési projektek végrehajtása során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben nem állnak rendelkezésre a vállalatoknál azok az ismeretek és tapasztalatok, amelyek lehetővé tennék koncepciónk gyakorlati megvalósítását. Bemutattuk, hogy ebben jelentős változást hozhat az MSZ CEN/TS 16555 számú szabvány, amely szakmai útmutatást ad a korszerű vállalati innovációs menedzsment irányítási rendszerek kialakításához, bevezetéséhez és működtetéséhez.
Érdekes tapasztalattal szolgált, hogy milyen nehézségekkel kerülnek szemben a hazai mikro-, kis- és középvállalatok az innovációs projektek megvalósítása során: egy vagy néhány kézben kell tartaniuk a lebonyolítást, ezért jól kell ismerniük a megvalósítási folyamat minden részletét. Ez eltért a nagyvállalati gyakorlattól, ahol megvalósítási folyamat erősen széttagolt, ezért az előadók csak a folyamat egy részével találkoztak, csak a folyamat egy részét ismerték. A start up vállalkozások pedig teljesen más kihívásokról számoltak be.
A vállalati innovációk ott tudtak sikeresen megvalósulni, ahol végrehajtásuk a vállalati működés több területének összehangolt együttműködésében, azaz egy jól strukturált innováció menedzsment folyamatban történik. Tapasztalatunk szerint egy hatékony innováció menedzsment folyamathoz a vállalat tervezési, kutatás-fejlesztési, számviteli és pénzügyi, valamint ipar- és szerzői jogvédelmi tevékenységének célirányos és strukturált együttműködése szükséges. Az innovációt végző hazai vállalkozások ugyanakkor a legritkább esetben ismerik az innovációs projektek és a vállalati működés összes érintett dimenzióit, vonatkozásait és kapcsolatait. Így a vállalati innovációs projektek megvalósításának hatékonysága elmarad a lehetséges szinttől. A vállalatok nem tudják megfelelően mérsékelni az ezekben rejlő kockázatokat, és nem tudják kihasználni teljes körűen az ezekben rejlő lehetőségeket sem. Az innovációs projektek sikeres lebonyolításához ezért érdemes megismerni az innovációs folyamat által érintett vállalati rendszereket és szervezeti egységeket, valamint az ezeket érintő és ezekben végrehajtásra kerülő feladatokat.
Kiss János József
innovációs és iparjogvédelmi szakmérnök
magyar és európai szabadalmi ügyvivő
Alábbi "kattintgatható" diasorozatunkban az előadás lényegét ajánljuk figyelmébe.
Az inno" alt="Szellemi alkotás értéke" title="Szellemi alkotás értéke">