Takarmányfehérje termelés fejlesztés
A protein szó görögül azt jelenti: elsődleges fontosságú. Az ókori spártaiak étrendjének is részét képezte a mai tejsavófehérjék elődje. Manapság energiaszeleteket eszünk, általános konyhai kellék lett a mindenféle ízesítésű fehérjepor, és hasznosítják kozmetikumok, gyógykészítmények előállítása során is. Ha a szervezet nem jut proteinhez, egyszerűen lebontja a sajátját. Igaz ez állatra, emberre egyaránt. Nélkülözhetetlen az életfolyamatok fenntartásában.
A fehérjéknek szerepük van többek között az immunrendszer felépítésében, a különböző transzportfolyamatokban, alkotórészei az izmoknak, a kötőszöveteknek, az ínaknak, a csontoknak, a hormonoknak, az enzimeknek, a haj és a szőr szerkezeti elemeinek is. A fehérjék tartják fenn az érrendszer rugalmasságát, biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt. Protein előállítására sok minden alkalmas, Tessedik Sámuel nyilván tudta, hogy igazi „fehérjebomba” növényt telepít az országba, amikor hazánkban meghonosította a lucerna termesztését több mint 250 éve. Legnagyobb „vetélytársa” a szója lenne, de a hazai szójaipar a takarmányfehérje igények felénél többet képtelen kielégíteni. Ugyanakkor a kínai piac miatt a szója világpiaci ára és exportja kiszámíthatatlan marad még pár évtizedig. Akkor maradjunk a lucernánál! Hogyan lehetne több fehérjét kinyerni belőle a feldolgozásakor? Ez foglalkoztatta állattenyésztő nagyüzem partnerünket.
Takarmányfehérje szűkösség
A hízó állatok viszonylag nagy mennyiségű zsírja egyrészt szervi, másrészt tartalék zsír. Éhezéskor semmi baja nem lesz a tartalékzsír felhasználásával, de a szervi zsírok igénybevételénél megbetegszik. Haszonállataink nagyrészt növényekkel táplálkoznak, amelyekben a vízen kívüli anyagok 75%-a szénhidrát, ez az állat számára energiát és tartalék tápanyagokat biztosít. Takarmányozásra manapság elsősorban szójadarát kevernek el a gabonával, azonban kevés a szója. Legalábbis a hazai szójaipar a takarmányfehérje igénynek csak a felét tudja ellátni és ennél többre nem is lehet képes. Az import szóját pedig génmódosított eljárással termesztik. A magyar ember azonban okos és leleményes. Ki kellet tehát váltani a szójaimportot valamivel. A fehérjemalom története következik.
Országos érdekünk az import szója kiváltása
A magyar agrártárca még 2015-ben deklarálta, hogy hazánk génmódosítás-mentes (GMO-mentes) tej, hús és tojás előállítására készül. Mivel ezek a termékek és a belőlük készült élelmiszerek alapvető táplálékaink, így elsőként ezek esetében kellett megoldást találni a célkitűzés megvalósítására. A haszonállataink takarmányában többségében Dél-Amerikából származó és génmódosított eljárással termesztett szóját kevernek, így az élelmiszerek is gén módosítottak lesznek. Első lépésként tehát a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, az import szója kiváltását kellett megoldani a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazásával.
Teljes reformot akart
Több mint százféle növény jöhet szóba a Kárpát-medencében. A lucerna eddig is használatos volt fehérjeforrásként a takarmányozásban és az állami támogatásoknak köszönhetően a vetésterülete évek óta emelkedik. Azonban a hagyományos lucernahasznosítással fehérjeveszteséget szenvedünk el. Habár egy lucernatábla évente többször is betakarítható, de muszáj tartósítani is a növényt. Szénakészítésnél vízelvonással, a silózásnál, szilázs- és szenázs készítésnél oxigén-elvonással konzerválunk, akár évtizedekig eltartható romlatlan állapotban a készítmény, ha nem kap oxigént. Ezek a tartályok látszanak messziről a mezőgazdasági területeken, mintha hatalmas, kupakjára állított tubusok volnának. Partnerünk állami gazdaságból privatizáció útján került a vezetők és a dolgozók tulajdonába a vállalkozás. Fő profilja a nagyüzemi állattenyésztés, amiben egy vállalatcsoport vezetőjeként tevékenykedik. Európában, így hazánkban is a keverék takarmányok fehérjetartalmának 90-95%-át Dél-Amerikából importált GMO extrahált szójadarával biztosították eddig.
Biotechnológiai kutatás-fejlesztési tevékenység keretében és saját, új generációs fehérje kinyerési technológiával 15-55%-os fehérjetartalmú takarmányokat, illetve takarmány alapanyagokat, ipari rostot és egyéb értékesíthető termékeket előállító, teljesen magyar innovációnak tekinthető üzem és agrotechnika kifejlesztése volt a céljuk a lucerna zöld biomasszájából. Terveik szerint célfajták bevezetésével a technológia 100-500 hektáron gazdaságos, és 2025-re kiváltható hazánk szójafehérje igényének fele 250-400 db ilyen méretű üzem beindítása esetén. A projekt nagy hatással bír a hazai és a nemzetközi növénytermesztés-állattenyésztés zöldítésére, fenntarthatóságára, jövedelmezőségére és alternatívát nyújt a globális fehérjehiányra.
A „fehérjemalom”
A magas fehérjetartalmú takarmányok ma még leginkább magalapúak, levélfehérje előállító Magyarországon jelenleg nem működik. A levélfehérje elterjedt felhasználása a szenázs készítése, de ezeket az agrotechnikai megoldásokat nem a fehérjehozam maximalizálása, hanem az eltarthatóság szempontjából fejlesztik.
Partnerünk abból indult ki, hogy az átlagos élő növényi szervezetben – így a zöld lucernában is - sokkal nagyobb az élethez szükséges fehérjék aránya, mint a reprodukciós célú magokban. A levélfehérjék kinyerésének technológiájára az 1920-as évektől kezdve léteznek eljárások, amelyek a növényi préslé melegítésével csapják ki a fehérjéket, de még a 80-as évektől alkalmazott biofinomítási eljárások is igen alacsony hatékonyságúak. Léteznek ugyan szabadalmazott eljárások a levélfehérje mikrohullámú melegítéssel történő kicsapására is, de azok más célúak, takarmányozási vagy humán felhasználási céllal történő kinyerésre nem használják.
A projekt által megvalósult a termék előállításának fejlesztése, az előállítás során képződött melléktermékek hasznosításának a megoldása, gyártóberendezések fejlesztése és technológiai megvalósítása, valamint magas levélfehérje tartalmú lucerna termesztéstechnológiájának kidolgozása. A K+F tevékenységek eredményeként magas fehérje és alacsony rosttartalmú lucernából, a levélfehérje mikrohullámmal történő koaguláltatásával, eltávolításával, szűrésével, majd szárításával jön létre a termék.
Elsőként a gyártástechnológiát alakították ki és az infrastrukturális alapokat teremtették meg a kutatás-fejlesztéshez. Miután a telepítéshez megfelelő hely kialakítása megtörtént, rendelkezésre álltak az üzem összeállításához szükséges kész gépek és fejlesztéshez szükséges alapanyagok, következett a gépek átalakítása, gépfejlesztések.
Több évig folytak a szántóföldi kísérletek, a tervek alapján a rendelkezésre álló terület mezőgazdasági művelése, folyamatos figyelés és mintavételezés zajlott. Ezek eredményeként rendelkezésre álltak a növényi alapanyagok. Az üzem felállítása, a gépsor kialakítása és próbaüzemek következtek.
Több kísérleti gyártásperiódus során különböző technológiai beállításokat próbáltak ki folyamatos jegyzőkönyvezés mellett. Ezzel párhuzamosan egyrészt takarmányozási kísérletek is folytak, a táplálási, emészthetőségi és gyarapodási kísérletek és a hozzátartozó mérésekkel összhangban finomították a receptúrát. Másrészt a tapasztalatok alapján a technológia finomhangolása is megtörtént. Meghatározták az új termék gyártásához szükséges feltételeket, kifejlesztették a gépsort.
Végül négy év alatt elérték globális céljukat, a magyarországi termelés és takarmányozás megreformálását. Az üzemi szintű fehérje kicsapási rendszer szabadalommal való védettséget is kap hamarosan. A megvalósításhoz vezető projektet a Glósz és Társa Kft. segítségével nyújtotta be a társaság az SZTNH-hoz (Szellemi Termékek Nemzeti Hivatala), hogy annak kutatás-fejlesztési szempontú minősítését kérje. Az Innovációs törvény definíciója szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Az SZTNH jogerős határozatával a társaság jelentősen tudta csökkenteni a fejlesztés kockázatát és költségeit, javítani tudta annak megtérülését a kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételével és egyéb financiális előnyök kihasználásával. Pályázatokon indulhatott a projekttel úgy, hogy annak K+F tartalmát egyszerűen, a hivatal végzésével igazolta!
Glósz és Társa SYSTEM
Több mint 25 év értékteremtő tapasztalata a gyakorlatban – lépésről lépésre!
E" alt="Adókedvezmény igénybevétele" title="Adókedvezmény igénybevétele">
HÍRLEVÉL | 