Kutatás-fejlesztés, innováció

Az üveghulladék káros, környezetterhelő, ha csupán a szeméttelepen végzi. Partnerünk azt tűzte ki célul, hogy feldolgozza, újra hasznosítja, hogy komplett hő- és hangszigetelő rendszert alakít ki belőle az építőipar számára az épületek minden létező felületére. Az üveghabgyártás nagy múltra tekint vissza, de csak napjaink technológiai fejlődése miatt került a hétköznapi felhasználást célzó fejlesztések fókuszába. Az üveghabot előállító üzemek a megoldásaikat részben ipari titokként, részben szabadalom formájában védik. Ezért saját utat jár ki magának partnerünk és már a harmadik kutatás-fejlesztési (K+F) projektet bonyolítják le e témában új termékcsaládot hozva létre és folyamatosan kihasználva a K+F projektek minden gazdasági előnyét.

Minden harmadik ember horkol és legalább ennyien kénytelenek elviselni azt. A lakosság túlnyomó többsége nem is tudja, hogy a nappali fáradtságának, álmosságának, vagy akár túlsúlyának, magas vérnyomásának, sőt akár cukorbetegségének okozója valójában egy olyan alvászavar tünetei lehetnek, amely kezelhető.

Jól bevált innovációs gyakorlatot vettünk át az USA-tól. Míg néhány évtizede a hadászat számára történtek kutatás-fejlesztések (K+F), és ezek eredményeit ültették át később civil felhasználásra, mára éppen fordítva történik. Az amerikai védelmi iparban tevékenykedő cégek a civil technológiákat alkalmazzák, integrálják és fejlesztik tovább.

„A szerencse az, amikor a felkészültség párosul a lehetőséggel.” Ezt Oprah Winfrey, egy amerikai hölgy mondta, aki egy gettóból került a televíziós műsorvezetés csúcsára.

Kakaó, hársfa, kóla, gyapot, hibiszkusz, ziliz. Mi a közös bennük? Igen, mindegyik növény. Sőt, mindannyian rokonok, a mályvafélék családjába tartoznak. Ez az atyafiság is csak olyan, mint az embereké: akad benne ilyen is, olyan is. Lehetnek füvek, kórók, félcserjék, cserjék, ritkábban fák. A legfőbb hasonlóságuk, hogy nagyon gyakran szőrös a száruk és a leveleik is, valamint mindegyik faj gyökere nyálkás. A zimankós időjárást többnyire rosszul viselik, így a mintegy ezer faj rendszerint a trópusokon él. Viszont világszerte termesztik a család több, gazdaságilag jelentős rost-, élelmiszer-, dísz- és gyógynövényét. Nekünk magyaroknak nagyrészt a lágyszárúak jutottak, a hársfa kivételével közönséges gyomnövények és gyógynövények honosok a Kárpát-medencében. Két magyar rokon faj „párbajáról” is szól a következő K+F (kutatás-fejlesztési) projekt.

Nem valósul meg a vállalati K+F+I pályázatokkal támogatott projektek 40%-a, mert ugyan van a vállalkozásban műszaki/technikai szakember, könyvelő és pályázati tanácsadó is, de nincs a kutatás-fejlesztési (K+F) projektek sajátosságait ismerő és kezelni tudó innovációs projektmenedzser. Mi több, a vállalkozások többnyire nincsenek is tisztában azzal, hogy termékkörük bővítésekor, vagy technológiájuk fejlesztésekor, egy új vevői igényre reagálva valójában kutatás-fejlesztést folytatnak. Így elszalasztják azokkal az előnyöket, amelyek megilletnék őket adókedvezmények vagy pályázati lehetőségek formájában. A legegyszerűbben egy vegyipari vállalkozás példáján keresztül mutatható be, hogy hogyan is kell ezt profin csinálni. Igazi lombikos innováció következik laikusok számára, amelyben egyszerre fejlesztették a meglévő technológiát és az infrastruktúrát. Nem merülünk el a kémiai képletekbe, reakciókba és egyéb komplikált részletekbe, a K+F kötelező alkotórészei mentén mutatjuk be a projektet.

Magyarország legjelentősebb turisztikai attrakciói közé tartoznak világhírű gyógyvizeink, de felhasználásuk során pazarlóan bánunk velük, a fenntarthatósági szempontok gyakran nem valósulnak meg. Partnerünk projektje a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, nemzeti kincsnek tekintendő gyógyvíz felhasználásának relatív csökkentésére irányult. Felismerték ugyanis, hogy gyorsabb a gyógyvíz kitermelésének sebessége, mint újratermelődése. A lehullott csapadék felszín alá szivárgása, megfelelő mélységekbe való lejutása, illetve a felszín alatti közegből az ásványi anyagok vízbe való oldódása lassabb folyamat, mint a gyógyvíz felhasználása, így tehát a gyógyvízbázisban lévő vízmennyiség folyamatosan csökken. Ennek mértékét kívánta partnerünk enyhíteni azzal, hogy újra felhasználja a korábban felszínre hozott vizet. Azonban a szigorú jogszabályoknak való megfelelőség érdekében tisztítani kell a használt gyógyvizet, mégpedig a társaság feltételezései szerinti fizikai úton, mivel a vegyszerek, illetve az organizmusok maradványai ronthatják a gyógyvíz minőségét. Ezért speciális, fizikai alapokon nyugvó, a szűréstechnika témaköréhez tartozó gyógyvíztisztítási technikát kívánt kifejleszteni, illetve működtetni. A másutt már alkalmazott ultramembrán szűrést vonta kutatás-fejlesztésbe.

Európai hírűnek számított a magyar gyógynövény iparág a 90-es évekig, de akkor jelentősége visszaesett a szintetikus molekulák gyógyszerekben való használata miatt. A természetes alapanyagokat hasznosító „zöld forradalom” több környező országot arra ösztönzött, hogy növényekre alapozott erőforrásait jobban kihasználja, iparágát fejlessze, de hazánk lemaradt e tekintetben. Magyar partnerünk megelégelte, hogy az általa elsődlegesen feldolgozott gyógynövénydrogokat exportálja, majd a külföldön kivonatolt finomabb eszenciákat mondhatni „visszavásárolja” intermedier (köztes) termékekként, és ezekből állít elő végtermékeket, vagy kizárólag feldolgozott késztermékeket importál. Mindezt azért teszi, mert a magasabb szintű hazai feldolgozáshoz alig áll rendelkezésre megfelelő know-how és ipari háttér. Eldöntötte tehát, hogy a teljes technológiát megújítja, egészen az alapoktól kezdve.

Amikor innováció menedzsment szolgáltatás igénybevételét javasoljuk vállalatoknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektjeik sikeres megvalósításához, gyakran kételyüknek adnak hangot. Pedig a vállalatok nagy része rendszeres jelleggel kutatás-fejlesztési és/vagy innovációs tevékenységet végez, csak nincs vele tisztában. Ez pedig üzleti hátrányt jelent.

Kutatás-fejlesztés, innováció, innovációmenedzsment témakörben számos sajtó megjelenéssel büszkélkedhetünk a terület iránt érdeklődő TV-k, újságok, online magazinok területéről. Az alábbiakban a legfrisebb sajtómegjelenéseinket soroltuk fel, a kivonatban található linkre kattintva tudja a teljes cikket elolvasni.

A Naponta Kft. az elmúlt években az egyedi fogyasztói csoportok speciális igényeinek kiszolgálását biztosító termékfejlesztéseket helyezte előtérbe a müzliszeletek fejlesztése során. A következő projekt célja a három tagból álló termékcsalád harmadik, sportolás előtti és sportolás alatti fogyasztásra ajánlott, magas energiatartalmú, de hozzáadott cukrot nem tartalmazó tagjának kifejlesztése. | 19-01-19

Az innováció és a kutatás-fejlesztés viszonylag gyakran használt fogalmak, naponta találkozunk velük, mégsem egyszerű eligazodni közöttük, ha adott környezetben próbáljuk alkalmazni őket. Az innováció illetve a kutatás fejlesztés némileg mást jelent egy egyetemi kutató számára és a gazdaság szereplői számára, ahol alapvetően elsődleges cél a versenyképesség és az eredményesség.

Ugyan nem annyira közismert, de tény, hogy a megfelelő K+F minősítés kézzelfogható pénzügyi előnyöket nyújthat: mind a pályázati forrásszerzés területén komoly előnyt biztosít és még adókedvezmény igénybevételére is jogosít a társasági adó, az iparűzési adó és innovációs járulék esetében.

Egyre gyakrabban merül fel a szoftverfejlesztéssel foglalkozó informatikai vállalkozások részéről az igény, hogy fejlesztéseikhez igénybe vegyék a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket és támogatási lehetőségeket. Ennek feltétele, hogy az általuk tervezett szoftverfejlesztést kutatás-fejlesztésként tudják megfogalmazni és végrehajtani.

Az elmúlt években a kutatás-fejlesztés és az innováció nélkülözhetetlen eszköz lett az Európai Unióban is a vállalatok versenyképességének javításához. Az Unió egészében ezért egyre erősebb igény fogalmazódott meg egy olyan eszköztár kialakítása iránt, amely európai szinten egyeztetett megoldást kínál a vállalatok részére a kutatás-fejlesztés és az innováció értelmezéséhez, pontos és egyértelmű meghatározásához, a rendszeres és a hatékony alkalmazásához szükséges eszközök és feltételek felállításához és működtetéséhez.

Magyarország a statisztikák szerint sereghajtó az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításai tekintetében. De ha jobban megvizsgáljuk a folyamatokat látszik, hogy a nemzetközi statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!

A saját fejlesztésű szellemi alkotások (új termékek, új technológiák és eljárások, új szoftverek) vállalati vagyon részeként való megjelenítése ma már létfontosságú a vállalkozások egyre szélesebb körének. Ennek feltétele, hogy az érintett szellemi alkotások piaci értéke vagyonértékelés keretében meghatározásra kerüljön. Megfelelő hazai gyakorlatban hiányban azonban sajnos elég kevés tájékozódási lehetősége van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élni szeretnének ezzel a lehetőséggel.

(cikkünk 2017.03.28-án frissült). Társaságunk 2014-ben indította el a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek hivatalos tanúsításának lebonyolításához nyújtott szolgáltatását. Szolgáltatásunk az adott fejlesztés célirányos megfogalmazásához szükséges projektgenerálásból, valamint a kutatás-fejlesztési tanúsítási eljárás ügyfeleink képviseletében történő lefolytatásából áll.