Menüpontok
Híreink
2019-07-31

A kutatás-fejlesztés helyzete Magyarországon

Egy vállalkozás, vállalat, régió, vagy ország aktuális és várható jövőbeni versenyképességének megítéléséhez az egyik legjobb támpont a kutatás-fejlesztés, az innováció helyzetének vizsgálata és megértése. Hazánk ezen a területen a középmezőnyben szerepel európai összehasonlításban, de a jelenlegi kormányzat deklarált célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen Magyarország.

 

Idén tavasszal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy részletes, jól áttekinthető összefoglalót tett közzé a magyarországi kutatás-fejlesztés, innováció helyzetéről és Magyarország az EU tagállamai között az innovációs teljesítmény terén elfoglalt pozíciójáról.

A kutatás-fejlesztés színterei Magyarországon

Kutatáshoz kellenek kutatók, így a kutatók számának alakulása egy jó indikátora a területnek. Az adatok azt mutatják, hogy erőteljesen nőtt a kutatói létszám az elmúlt két évtizedben és különösen örömteli hogy a vállalkozások k+f+i tevékenységének köszönhetően  2017-ben már a kutatók több mint 62% -a (közel 18,000 fő)vállalatoknál dolgozik.

Kutatás-fejlesztés helyszínei

Valahol a 2004-es év körül kezdték a hazai vállakozások felismerni a kutatás-fejlesztés szükségességét és innentől dinamikusan növekszik a létszám. A 2004-es éveket megelőzően kutató-fejlesztő intézetekben és felsőoktatási intézményekben folyt a hazai kutatások túlnyomó része, de 2011-re már a vállalatok voltak a több kutatót alkalmazó kutatási színterek Magyarországon.

A kutatás-fejlesztés és a vállakozás mérete

A k+f tevékenység örömteli növekedését árnyalja a kutatás-fejlesztés eloszlása. A kutatók létszámát alapul véve megállapítható, hogy a nagyvállalatok közel 60%-át végzik a hazai kutatás-fejlesztés tevékenységnek, mig a mikró és kisvállalkozások együttesen is csak 24%-ot tudnak elérni e területen.

Vállalkozás méret és kutatás-fejlesztés

Kutatás-fejlesztés tudományterületenként.

Magyarországon az adatok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb kutató műszaki területen dolgozik, a Villamos-, elektronikai, informatikai mérnöki tudományosk területe magasan a legnépszerűbb a KSH adati alapján összeállított listán. Viszont a trendeket vizsgálva 2016/2017 viszonylatában az automatika és robottechnika, a kémia illetve a biotechnológia területén foglakoztatták a legtöbb új kutatót.

GDP arányos K+F ráfordítás és arány az EU-ban

Megnyugtató, hogy Magyarország GDP arányos K+F ráfordítása rövid, de 20 éves időtávon is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, az elmúlt években ez a szám 1,4 % körül alakult. További kedvező fejlemény, hogy a költségvetési és külföldi egyéb források mellett 2017-ben már a vállalkozások biztosították a kutatás-fejlesztés forrásigényének közel 53 %-át.

K+F ráfordítás alakulása Magyarországon

Európai Uniós viszonylatban azonban ez a 1,4 %, csak a középmezőnyre elég. Kutatás-fejlesztés területén a vezető országok 3% feletti aránnyal: Svédország, Ausztria, Dánia és Németország, míg a sereghajtók: Ciprus, Málta, Lettország és Románia 0,5 % körüli GDP arányos ráfordítással.

Magyarország 2020-ra vállalta, hogy a kutatás-fejlesztés intenzitását 1,8 %-ra növeli, ami a lépés komolysága ellenére sem számít majd hatalmas előrelépésnek, főképp ha a többi ország vállalásait is mellétesszük.

K+F ráfordítás az Európai Unió országaiban

A 2018-as Európai Innovációs Eredménytábla(ez egy több paraméter alapján kialakított, összetett relatív mutató, ha tetszik rangsor) szerint Magyarország a mérsékelt innovátorok közé tartozik, a 21. helyen áll a rangsorban, tehát bőven van még mit javítani a területen. Egyértelműen a gyengeségeink közé tartozik e területen a kkv-k alacsony innovációs képessége, az alacsony innovációból származó értékesítés, az alacsony együttműködési készség a kkv-k részéről, oktatási hiányosságok. 

Magyarország K+F, Innováció teljesítménye az EU-ban

A leginnovatívabb ágazatok Magyarországon

Magyarországon a 2017-es adatsorokat elemezve a gyógyszeripar tekinthető a leginnovatívabb ágazatnak, amit az információ, kommunikáció és a kőolaj feldolgozás ágazatok követnek. Mindhárom terület inkább nagyvállalati területnek számít

Adatok forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 

Kutatás-fejlesztés Magyarország

kutatás-fejlesztés

kutatás-fejlesztés Magyarország

GDP arányos K+F ráfordítás

Kapcsolódó szolgáltatásaink
Innovációs projektgenerálás
Kutatás-fejlesztési vagy innovációs projekt előkészítése
Az innovációs, K+F projektek üzleti célú megvalósítának előkészítése. Az innovációs projektgenerálás szolgáltatásban az innovációs projekt üzleti célú hasznosításának előkészítése valósul meg, elkészül a kiválasztott elképzelések részletes projektterve.
Projektmenedzsment - innováció, K+F
Projekt hatékony és szakszerű lebonyolítása
Innovációs, K+F projektek célirányos, hatékony és szakszerű megvalósítása. A szolgáltatás tapasztalt szakemberekkel segíti a projektek célirányos, hatékony és szakszerű megvalósítását, az innovációs, K+F projekthez kapcsolódó területek támogatását.
Adókedvezmény igénybevétele
Adókedvezmények biztonságos érvényesítése - K+F, innováció
Az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges feltételek ellenőrzése. Ezen szolgáltatás során ellenőrizzük az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges feltételeket, segítünk a jogszerű adókedvezmény igénybevételében.
Segíthetünk?
Kérdése van?
Visszahívjuk
Adja meg telefonszámát és kollégánk hamarosan visszahívja Önt!
Hírlevél feliratkozás
Kérjük adja meg az e-mail címét, hogy értesülhessen az új lehetőségekről, a legfrissebb tartalmakról!
Kérjen ajánlatot!

Adatai megadásával Ön egyszerűen és gyorsan kérhet ajánlatot!

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.glosz.hu