Innovációmenedzsment szolgáltatások a vállalati gyakorlatban 

A szellemivagyon-gazdálkodás rendszerének kialakítása

Egy reprezentatív felmérés szerint a hazai vállalatok évente 2-4 saját ötleten alapuló új terméket és szolgáltatást illesztenek be kínálatukba, 2-3 évenként pedig új gyártási eljárásokat fejlesztenek ki és vezetnek be. Működésükben ezért az így létrehozott szellemi vagyonnak kiemelkedő szerepe van. A szellemi vagyon ugyanis a vállalati gyakorlatban alapvetően két funkcionális formában jelenik meg: Egyrészt a kínálat részét képező termékek és szolgáltatások, másrészt pedig a kínálat előállítását és a működés feltételeit biztosító termelési, szolgáltatási, logisztikai, szervezetfejlesztési eljárások és technológiák szabályait leíró szellemi alkotások formájában.

1. A probléma

Nézzük meg, hogy mi látható ebből a gazdálkodási gyakorlatban? Ha ránézünk a hazai vállalkozások számvitel kimutatására, és gazdasági szempontból elemezzük működésüket, akkor egy furcsa ellentmondásra bukkanunk: Miközben a szellemi alkotásokat tartalmazó vagyoni elemek mérlegfőösszegre vetített aránya alig éri el a 10 százalékot, azt látjuk, hogy ezeknek a vagyoni elemeknek a jövedelmezőséghez való hozzájárulása 60-70 százalék. A versenyképességhez való hozzájárulása pedig még magasabb, 80-85 százalék. Az elmúlt időszak cégeladási adatait elemezve pedig azt látjuk, hogy a valós cégértékhez történő hozzájárulása (amiért a cég valóban megvételre kerül) akár 85-90 százalék.
Mindezek alapján rögtön felmerül a kérdés: Lehetséges lenne, hogy a jövedelmezőségért és a versenyképességért valóban felelős vagyoni elemek nem jelennek meg a hazai vállalkozások számviteli nyilvántartásában? Lehetséges lenne, hogy a hazai vállalkozások lemondanak akár a valós cégérték nagyobb részét biztosító vagyoni elemek nyilvántartásáról, láthatóvá tételéről? Lehetséges lenne, hogy a hazai vállalkozások egyszerűen nem tartják be a hatályos számviteli és adótörvényeket? A tapasztalat szerint: Sajnos lehetséges!
Nos adja magát a kérdés: Lehetséges lenne, hogy az Ön vállalkozása is ilyen önpusztító gyakorlatot követ?

2. A tapasztalat

Ahogyan látható, a hazai vállalatok nagy része rendszeresen létrehoz jelentős pénzügyi kockázattal versenyképes szellemi termékeket. Ezekkel azonban, érdekeivel ellentétes módon, nem folytat felelős szellemivagyon-gazdálkodást: „mert, ami nem látható, az ugye nincs”. Tartja a hazai vállalkozói közgondolkodás.

3. Az ok

Ez az önpusztító hozzáállás elsősorban az innovációmenedzsment ismeretek hiányára vezethető vissza. A hazai vállalkozások nem ismerik, és ezért nem is alkalmazzák a szellemi vagyon eszközkénti kezelésének feltételeit és szabályait. Így nem dokumentálják, a vagyon részeként nem könyvelik, és az üzleti céloknak megfelelő jogi eszközökkel nem is védik a saját szellemi alkotásokat a lehetséges, a szükséges, és főként az érdekeinek megfelelő módon. 

4. A megoldás

Ha hazai vállalkozói világot azonnal megváltani nem is tudjuk, azért csak felmerül a kérdés, hogy legalább saját cégük szintjén lehetne-e, és ha igen, akkor milyen módon lehetne megoldást találni egy ilyen gyakorlat megváltoztatására?

A szellemivagyon-gazdálkodás kialakítása hosszú folyamat, amelyhez erős szemléletváltozás is szükséges: vajon tényleg nincs, ami a kerítésen átnézve egyből nem látható. Valahol azonban el kell kezdeni, és erre megoldásként innovációmenedzsment szolgáltatásunkat ajánljuk. A szellemivagyon-gazdálkodási rendszer kialakítását érdemes konkrét szellemi alkotásokhoz, vagy ezektől függetlenül, 3 alapvető beavatkozási területhez kapcsolódóan elkezdeni. Szolgáltatásunk is ennek megfelelően került kialakításra. 

5. A lebonyolítás

Nézzük meg, hogy mi történik Önöknél, ha igénybe veszik szolgáltatásunkat! Hogyan is oldjuk meg a feladatot, ami így elsőre erősen szerte ágazónak tűnhet. 
Intézkedéseink három területre irányulnak:

• Az első kulcsszó a szellemi alkotás. Eljárunk az adott szellemi alkotás jogi és kellékszavatossághoz szükséges teljes körű dokumentálásában. 
• A második kulcsszó a szellemi termék. Összesítjük a szellemi alkotás létrehozása céljából felmerült kiadásokat. Megvizsgáljuk a tervezett üzleti hasznosítás feltételeit. Ezek felhasználásával megállapítjuk a szellemi alkotás piaci értékét, és javaslatot teszünk a vagyonkénti könyvelés feltételeire. Ha a piaci érték magasabb a létrehozás céljából felmerült kiadásoknál, akkor javasoljuk a különbözet érvényesítését a saját tőke és a cégérték növelésére. 
• A harmadik kulcsszó a szellemi tulajdon. A szellemi alkotás típusa és a tervezett üzleti hasznosítás alapján javaslatot teszünk a célnak megfelelő jogi oltalmi formára. 

Ha teljesül ez a hármas egység, megteremtettük a szellemivagyon-gazdálkodás alapjait. Ha szolgáltatásunk nem konkrét szellemi alkotáshoz kapcsolódik, akkor pedig vállaljuk a hármas egység megteremtéséhez szükséges vállalati rendszerek kialakítását. 

6. A megtérülés

Mit nyer a cégük azzal, ha igénybe veszi szolgáltatásunkat? Közreműködésünkkel megteremtik a feltételeket a cég és a tulajdonosok érdekét szolgáló szellemivagyon-gazdálkodáshoz: Kialakításra kerülnek a szellemi alkotások jog- és kellékszavatosságának biztosításához szükséges dokumentálási feltételek. Megteremtésre kerülnek azok a szellemi termékek számviteli kezeléséhez szükséges feltételek, amelyek lehetővé teszik a szellemi alkotások vagyonkénti kezelését, a piaci érték megállapítását, ennek a saját tőkében és a cégértékben történő közvetlen érvényesítését, a szellemi vagyon számbavételét és leltári nyilvántartását. Végül biztosításra kerülnek a szellemi tulajdon célirányos védelméhez szükséges feltételek. Önök szerinti megtérül? A tapasztalat az, hogy természetesen! 

Forduljanak cégcsoportunkhoz bizalommal!