Menüpontok
Híreink
2018-11-28

A vállalati innovációk nem jelennek meg a Magyarországról készült nemzetközi statisztikákban

Magyarország a statisztikák szerint sereghajtó az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításai tekintetében. De ha jobban megvizsgáljuk a folyamatokat látszik, hogy a nemzetközi statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!

 

nemzetközi K+F statisztikák torzíthatnak

A hazánkat besoroló nemzetközi K+F statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!

Sokan hangoztatják Magyarországgal kapcsolatban, hogy nincs érdemi kutatás-fejlesztés és innováció, a magas hozzáadott értékű termékek részaránya túl alacsony. Ha a statisztikákat nézzük, akkor akár még megalapozottnak is tűnhetnek ezek a vélemények, mivel Magyarország az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításairól készült lista végén áll 2000 óta (20-26. hely 33 vizsgált ország közül, forrás: EUROSTAT). A szakértők szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak.

A tapasztalat szerint, a hazai cégek nincsenek tudatában, hogy üzleti tevékenységük során kutatás-fejlesztési tevékenységet folytathatnak.

Az igm Robotrendszerek Kft. hegesztési technológiák felhasználásán alapuló egyedi robotizált rendszereket gyárt, amelyek az esetek nagy részében kutatás-fejlesztést is igénylő egyedi prototípusok. A cég mégis csak most ismerte fel, hogy termelési tevékenysége során kutatás-fejlesztési tevékenységet is végez. Ezt a felismerését aztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által elvégzett hivatalos szakértői vizsgálat meg is erősítette. A hazai szoftverfejlesztő cégeknél is igen gyakori, hogy nem ismerik fel üzleti tevékenységükben a kutatás-fejlesztési elemeket. Ezt történt a DGITAL Labs Kft. esetén is. A cég vezetői nem feltételezték, hogy folyamatban lévő fejlesztési projektjük kutatás-fejlesztésnek tekinthető. Aztán szakértői javaslatra hivatalos szakvéleményt kértek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, amely projektjüket kutatás-fejlesztésnek minősítette. Ezt követően szonban, a tevékenység minősítése ismeretében végrehajtott intézkedések már lehetővé tették, hogy a cég által fejlesztett szoftverek saját vagyonként kerüljenek feltüntetésre a cég könyveiben, és hosszabb távon lehetőség nyíljon a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételére.

Számos hasonló esettel találkoztak már a Glósz és Társa szakértői, akik nagyszámú vállalati kutatás-fejlesztési projekt megvalósításában vettek részt innovációmenedzsment és iparjogvédelmi szakértőként az elmúlt 25 évben. Kiss János József a Glósz és Tsa Kft. szakértőjének megítélése szerint Magyarország helyzete lényegesen, akár 15-25 százalékkal is kedvezőbb lehet a hivatalos statisztika által kimutatottnál a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége miatt.

Egy kis törvényismeret és magyarázat

A kutatásról, fejlesztésről és az innovációs tevékenységről szóló 2014. évi LXXVI. törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három csoportba sorolja a K+F tevékenység lehetséges formáit. Ez az alapkutatás, az alkalmazott kutatás (a köznyelvben ipari kutatás), valamint a kísérleti fejlesztés. Ez utóbbi a vállalati kutatás-fejlesztés leggyakoribb formája, amely minden termék, szolgáltatás vagy eljárás fejlesztésekor előfordulhat. A kísérleti fejlesztés „meglévő ismeretek és szakértelem kísérletezést is igénylő megszerzése, összegyűjtése és rendszerezése új termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak létrehozása és leírása céljából”. Ez a definíció elsőre bonyolultnak tűnik, de a jogszabályhoz fűzött értelmezések szerint: „újnak az tekinthető, ami azonos formában vagy tartalommal nem ismert. Kísérletezést az igényel, aminek a megvalósítása nem kézenfekvő a szakember számára”. A termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak leírása ezek prototípusának létrehozását jelenti.

Nézzünk erre néhány példát a vállalati gyakorlatból:

A jogi szabályozás szerint kutatás-fejlesztésnek minősülnek a következő vállalati fejlesztések:

  • Szoftverfejlesztés: új, egyedi algoritmusok kifejlesztése, majd implementálása egy szoftverben
  • Termékfejlesztés: új, egyedi termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére
  • Eljárások fejlesztése: új eljárások létrehozása és bevezetése a vállalati működés valamely területére
  • Technológiai fejlesztés: új, egyedi gyártási technológiai kialakítása, vagy meglévő gyártósor egyedi fejlesztése, bővítése olyan elemmel, aminek integrálása nem kézenfekvő, kísérleteket igényel
  • Szolgáltatásfejlesztés: új, egyedi szolgáltatás kifejlesztése a kínálat bővítésére
  • Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése
  • Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése, alkalmazása

Miért nem jelenik meg a vállalati K+F projektek nagy része a statisztikákban?

Feltűnő, hogy bár a hazai cégek projektjeinek jelentős része a jogszabályok szerint kísérleti fejlesztésnek tekinthető, ezek mégsem szerepelnek a statisztikákban. Ennek okai lehetnek:

  • Számtalan félreértés hat a hazai közgondolkodásra, és ezen keresztül a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ezek közül a legerősebb a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai közötti hierarchia feltételezése. E szerint csak az alapkutatás valódi kutatás-fejlesztés (a K+F csúcsa). Valójában azonban nincs ilyen hierarchia és rangsor. A kutatás-fejlesztési tevékenység mindegyik típusának önálló tartalma és szerepe van az innovációs folyamatban, amelyek egymásra épülhetnek. A kísérleti fejlesztéssel és alkalmazott kutatással foglalkozó vállalati szakemberek is értékes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak.
  • A hazai oktatási rendszer mindmáig adós maradt a vállalati K+F terén közvetlenül hasznosítható, gyakorlatorientált innovációmenedzsment képzéssel. Néhány tanácsadó cégen kívül csak elvétve létezik olyan szakmai kompetencia, amely életszerűen tudná bemutatni a vállalati kutatás-fejlesztési projektek teljes életciklusát, a megvalósításban érintett működési területeket, a megvalósítás jellemző feladatait, és a vállalati gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eljárásokat és módszereket. Ezért alakult ki, hogy még a kifejezetten képzett vállalati szakemberek sincsenek tisztában azzal, hogy cégük valójában kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat, és így jelentős értékek nem jelennek meg a hazai statisztikai adatszolgáltatásokban. Az Innováció Menedzsment Akadémia és az ehhez hasonló képzések viszont új lendületet adhatnak az ismeretterjesztésnek.

Innováció Menedzsment Akadémia
A tájékozottság javítását szolgálja a nemrég indult hiánypótló képzés, az Innováció Menedzsment Akadémia, amely vállalati kezdeményezésre született. A felnőttképzés rendszerében minősített képzéstől (OKJ-s minősítéstől) a kihelyezett vállalati oktatásig terjedő, moduláris szerkezetű képzési rendszerben cégvezetők, kutatási igazgatók, innovációs projektmenedzserek, mérnökök vagy akár számviteli szakemberek is elsajátíthatják végre a fent említett ismereteket.
Tovább » az Innovació Menedzsment Akadémia oldalára.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi helyzet ugyanakkor nem csak statisztikai és oktatási területeken okoz feszültségeket. Mivel a cégvezetők nem ismerik az innovációmenedzsment eszközeit, az érintett projektjeiket gyakran nem szakszerűen hajtják végre. Nem tudják kihasználni a projektek K+F minőségéből származó közvetlen és közvetett üzleti és gazdasági előnyöket sem. Ez a nemzetgazdaságnak és a vállalatoknak is érzékeny veszteséget okoz. Az Innováció Menedzsment Akadémia keretében megvalósuló gyakorlatorientált innovációmenedzsment oktatás azonban az egyik első lépés a közgondolkodás formálása és egy új szakember generáció megteremtése érdekében. Ha a kkv-k és a nagyvállalatok is felismerik az innovációmenedzsmentben rejlő lehetőségeket, a valóság hamarosan közelebb kerülhet a statisztikákhoz.

Innováció

K+F statisztika

Innováció menedzsment oktatás

Kapcsolódó szolgáltatásaink
K+F tanúsítvány
K+F, Kutatás-fejlesztési minősítés megszerzése
A hivatalos kutatás-fejlesztési minősítés vagy szakértői vélemény megszerzése. Ez a szolgáltatásunk segíti a vállalkozásokat a jogszabályi feltételek fennállását igazoló kutatás-fejlesztési minősítés(K+F minősítés) megszerzésében, ezért a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények kockázatmentes igénybevételének fontos eszköze.
Iparjogvédelmi és szerzői jogi eljárások
Iparjogvédelmi és szerzői jogi eljárások lefolytatása
Az innovációs, k+f projekt alapját képező szellemi alkotásjogi védelemének biztosítása. Az iparjogvédelmi és szerzői jogi eljárások eredménye az innovációs projekt alapját képező szellemi alkotás és a tervezett hasznosítás jellegének megfelelő jogi védelem megszerzése.
Szellemi alkotás dokumentálása
Szellemi alkotás materializálása
A kutatás-fejlesztési eredménytermék teljes körű dokumentációjának létrehozása A szellemi alkotás részletes és célirányos dokumentálása alapfeltétele az innovációs és k+f projektek sikeres lezárásának, és későbbi hasznosításának..
Segíthetünk?
Kérdése van?
Visszahívjuk!
Adja meg telefonszámát és kollégánk hamarosan visszahívja Önt!
Rólunk mondták

„Többször pályáztunk és többször nyertünk. Ebben jelentős szerepe volt a Glósz és Társának, aki biztos kézzel vezetett keresztül bennünket a buktatókon. Sok éve működünk már együtt, ezért jól ismerjük és hasznosítjuk egymás lehetőségeit és adottságait!”

Pavlova Olga ügyvezető,
Detki Keksz Kft.

„Kis és nagy fejlesztések megvalósításában is működtünk már együtt. Mindig jelentős terhet vettek le a vállunkról. Ennek során tapasztaltuk, hogy milyen könnyebbséget jelent egy szakértő pénzügyi projektmenedzsment! ”

Ertl Ferenc ügyvezető,
ER-FA 2000 Kft.

Hírlevél feliratkozás
Kérjük adja meg az e-mail címét, hogy értesülhessen az új lehetőségekről, a legfrissebb tartalmakról!
Kérjük, pipálja ki az alábbi mezőt!
Friss innovációs híreink
A vállalati innovációk nem jelennek meg a Magyarországról készült nemzetközi statisztikákban
Magyarország a statisztikák szerint sereghajtó az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításai tekintetében. De ha jobban megvizsgáljuk a folyamatokat látszik, hogy a nemzetközi statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!
Kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételének kockázat csökkentése
A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektjeikhez kapcsolódóan adókedvezményeket vegyenek igénybe. Ezek a kedvezmények jelenleg három adónemet is érintenek: közvetlenül a társasági és a helyi iparűzési adót, közvetetten pedig az innovációs járulékot.
A K+F GDP arányos súlya Magyarországon
A kutatás fejlesztés területén nagyon jó indikátor az egyes országok tekintetében a k+f tevékenységekre ráfordított forrás mennyisége, amit általában GDP arányosan szokás értelmezni és összehasonlítani. A leginnovatívabb országok a GDP-jük akár több mint 4%-át is kutatásfejlesztésre, innovációra költik, míg vannak országok ahol ez az arány a nem mérhető tartományban van. Magyarország bár folyamatos javulást mutat e tekintetben, de még Európában is csak sereghajtónak számít.
Az innováció adókedvezménye

A sikeres innováció, kutatás-fejlesztést követően adókedvezmény igényelhető. A K+F+I adókedvezmény részletei alábbi információs füzetünkben részletesen megtekinthetőek.

Innováció, kutatás-fejlesztés adókedvezménye

Show the content of
The tax effects of innovations” presentation

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.glosz.hu