A kutatás-fejlesztési tevékenység adóhatása, adókedvezményei

Minden hírportál azt harsogja, hogy a magyar vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztés és az innováció felé kell fordulnia, a Kormány megfelelő pályázati keretet különít el a kutatás-fejlesztési projektek támogatására. De mi van azokkal a vállalatokkal, akik nem tudnak ezeken a pályázatokon részt venni?

A különböző szakértők számos előnyét fejtegetik annak, hogy a vállalatoknak miért érdemes belekezdeni kutatás-fejlesztési projektek megvalósításába, vagy, hogy milyen támogatási intenzitás mellett kaphatnak vissza nem térítendő támogatásokat. De tény, hogy sokan vannak, akik nem tudnak ezeken a pályázatokon részt venni.

Vajon ezen társaságoknak is van lehetőségük kutatás fejlesztés tevékenységükhöz kapcsolódóan
valamilyen támogatás vagy kedvezmény igénybevételére?
Természetesen nekik is kínál a Magyar Állam kedvezményt,
mégpedig adóalap-, és adókedvezmény formájában.

K+F adóalap-kedvezmény

A hazai adótörvények lehetőséget biztosítanak a társaságok számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezményeket igénybe vegyenek. Az kedvezmények több adónemet érintenek: a társasági adót, a helyi iparűzési adót és közvetetten az innovációs járulékot, a személyi jövedelemadót valamint a kisvállalati adót (KIVA).

K+F és a társasági adó

Kezdjük a társasági adóval, ami a vállalatok életében az egyik kiemelt jelentőséggel bíró adónem. A társasági adótörvényünk a 1996. évi LXXXI. törvény, aminek két paragrafusa tér ki a kutatás-fejlesztési tevékenység valamint a K+F célú beruházások kedvező adó hatásaira. A törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projektek esetében az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt (7 §) és egyes speciális esetekben adókedvezményt is (22/B §).

A 7. §-nak megfelelően a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alap. Azért nem a teljes összeggel! Ugyanis a projekt költségei közül le kell vonni az igénybe vett kutatás-fejlesztési célú szolgáltatások költségét, ha azt a társaság belföldi gazdasági társaságtól, vagy egyéni vállalkozótól vette igénybe, továbbá a költségekből le kell vonni a projekt megvalósítására kapott állami támogatások összegét. Az így megmaradt költségekkel csökkenthető az adóalap. A vállalkozások saját maguk dönthetik el azt is, hogy az adóalap kedvezményt a költség felmerülés adóévében kívánják elszámolni, vagy a szellemi termék aktiválását követően legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, több éven keresztül veszik igénybe. A K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap kedvezmény kapcsolt vállalkozások között átadható.

Azonban a törvényhozás szándéka, hogy támogassa a gazdasági társaságok és az állami kutatóhelyek együttműködését, így ha egy vállalat K+F szerződés alapján állami kutatóintézettel közösen végzett K+F tevékenységet, akkor az adóalapot módosító közvetlen költségek háromszorosa is figyelembe vehető, az adóalap csökkentése során. Ennek azonban van egy felső korlátja, amit a törvény 50 millió forintban határozott meg. Ebben a kiemelt esetben az adóalapot módosító költségekre jutó adó mértéke de minimis támogatásnak minősül.

A 22/B §-nak megfelelően fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe azoknál a társaságoknál, ahol olyan kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre, aminek jelenértéke 100 millió forint. Fejlesztési adókedvezmény jogcímén egy vállalat a K+F célú beruházás költségének egy részét vonhatja le a számított adójából. A fejlesztési adókedvezmény összegét a hatályos támogatási intenzitás mértéke határozza meg (37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet). Ez azt jelenti, hogy a vállalatok mérete és a megvalósítási helyszín határozza meg azt a százalékos mértéket, amit a projekt költségekre vetítve megkapjuk azt az összeget, ami levonható az adóból. A társaságok egy évben csak a számított adó 80%-át vonhatják le fejlesztési adókedvezményként, de ha a K+F projekt költségei ezt a mértéket meghaladják, akkor az adókedvezmény a következő évek során is igénybe vehető, egészen addig, amíg a társaság a teljes költséget le nem írja, vagy el nem telik az üzembe helyezést követően 12 év.

Személyi jövedelemadó csökkentése K+F tevékenységgel

A 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (SZJA) szintén lehetőséget biztosat az egyéni vállalkozók számára, hogy az általuk megvalósított kutatás-fejlesztési projektek közvetlen kiadásaival csökkentsék az adó alapot. Az adókedvezmény számításának szabályai megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározottakkal.

Az iparűzési adó és innovációs járulék csökkentése K+F tevékenységgel

A K+F projektek másik adóhatása a helyi iparűzési adóalapot érinti. Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának értelmében a helyi iparűzési adó alapja a társaság nettó árbevétele, amit csökkenteni kell bizonyos tételekkel, többek között az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Vagyis a saját tevékenységi körben végzet K+F projektek társasági adótörvény szerint meghatározott közvetlen költsége csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, figyelemmel arra, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása során a felmerült költséget csak egyszer lehet levonni az adóalapból. A K+F projekt megvalósításának eredményeként így csökken a helyi iparűzési adó összege. Mivel az innovációs törvény értelmében (2014. évi LXXVI. tv.) a vállalatok innovációs járulék fizetésre kötelezettek, aminek az alapja a helyi iparűzési adó alapja, így közvetett módon a K+F projektek csökkentik az innovációs járulék összegét is.

A Kisvállalati adó (KIVA) és a kutatás-fejlesztés

 A KIVA szerint adózó vállalkozásoknak sem kell lemondani a K+F projektek kedvező adóhatásáról, ugyanis a 2012. évi CXLVII. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény értelmében kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményként figyelembe vehető személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50%-a.

A kutatás-fejlesztési tevékenység teljes "adó nyeresége", a k+f adókedvezmények

Összességében egy kutatás-fejlesztési projekt megvalósítása során egy vállalat három különböző adót (társasági- vagy személyi jövedelemadót, helyi iparűzési adót és közvetetten az innovációs járulékot) tud csökkenteni, a k+f adókedvezmény igénybe vételének a feltétele csak annyi, hogy saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység legyen. Azonban ennek eldöntését nem célszerű az adóhivatalra bízni, mert a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmény sokba kerülhet a vállalatnak. Ennek megelőzésére a társaságnak érdemes beszereznie a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának határozatát, amelyben a Hivatal minősíti a társaság projektjét, és eldönti, hogy saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenysége-e. Amennyiben egy adózó rendelkezik a tanúsítvánnyal, annak szakmai tartalmát a NAV nem vitathatja.

Tóth Emese
pénzügyi szakértő

Kutatás-fejlesztés

K+F adókedvezmény

Üzleti innováció