Menüpontok


KFI projektmenedzsment 2

A kutatás-fejlesztési projektek tervezése: elméleti alapok létrehozása

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek tervezése egyedi módszertan szerinti történik, amelyet a gyakorlatban célszerű a projekt elméleti alapjainak, valamint lebonyolítás gyakorlatának megtervezésére, azaz a munkaterv létrehozására kettébontani.

Ebben a modulban azt mutatjuk be, hogy a projektek tervezése során milyen elméleti feltételeket és szempontokat kell figyelembe venni és leírni. Először áttekintjük a célkitűzés, a technika állása, a feltételezés, a megvalósítási módszertan és az eredménytermék, mint a projekt elméleti tervezéséhez szükséges érdemi jellemzők fogalmát, és az ezek tartalmával kapcsolatos elvárásokat.

Bemutatjuk az ezek közötti összefüggést, és gyakorlati módszertant adunk ezek projektek tervezésében történő felhasználásához. A modul elvégzését követően tudni fogja, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek tervezése során milyen elméleti szempontokat kell figyelembe vennie, ezeket hogyan kell a gyakorlatban megjelenítenie és alkalmaznia, ezekkel szemben milyen tartalmi elvárások vannak, ezek az elemek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és ezeket hogyan használhatja fel a projekt tervezése során. 


A 4. számú modul a következő oktatásokban szerepel:

  • Teljes képzés: Innováció Menedzsment vezető szakértő
  • Rövid idejű képzés projektmenedzsereknek: Innovációs Projektmenedzser
Érdeklődöm a téma és a szolgáltatás iránt
Innováció Menedzsment Akadémia
*A checkbox pipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat az Adatvédelmi Rendelet, továbbá a saját Adatkezelési tájékoztatójának feltételei és az oldal Szerződési feltételeiben leírtak szerint kezelje, és kérésemnek megfelelően információt, üzleti ajánlatot küldjön a számomra.
Segíthetünk?
Kérdése van?
Visszahívjuk
Adja meg telefonszámát és kollégánk hamarosan visszahívja Önt!
Friss innovációs híreink
Kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételének kockázat csökkentése
A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektjeikhez kapcsolódóan adókedvezményeket vegyenek igénybe. Ezek a kedvezmények jelenleg három adónemet is érintenek: közvetlenül a társasági és a helyi iparűzési adót, közvetetten pedig az innovációs járulékot.
A K+F GDP arányos súlya Magyarországon
A kutatás fejlesztés területén nagyon jó indikátor az egyes országok tekintetében a k+f tevékenységekre ráfordított forrás mennyisége, amit általában GDP arányosan szokás értelmezni és összehasonlítani. A leginnovatívabb országok a GDP-jük akár több mint 4%-át is kutatásfejlesztésre, innovációra költik, míg vannak országok ahol ez az arány a nem mérhető tartományban van. Magyarország bár folyamatos javulást mutat e tekintetben, de még Európában is csak sereghajtónak számít.
A szellemi vagyon értéke, objektív értékelése
A saját fejlesztésű szellemi alkotások (új termékek, új technológiák és eljárások, új szoftverek) vállalati vagyon részeként való megjelenítése ma már létfontosságú a vállalkozások egyre szélesebb körének. Ennek feltétele, hogy az érintett szellemi alkotások piaci értéke vagyonértékelés keretében meghatározásra kerüljön. Megfelelő hazai gyakorlatban hiányban azonban sajnos elég kevés tájékozódási lehetősége van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élni szeretnének ezzel a lehetőséggel.

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.glosz.hu