Menüpontok


KFI projektek iparjogvédelmi és szerzői jogi vonatkozásai 4

Eredménytermékek hasznosításának iparjogvédelmi eszközei

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek eredménytermékei, akár egymással párhuzamosan, többféle módon kerülhetnek hasznosításra. Ebben a fejezetben áttekintjük a hasznosítás lehetséges formáit, és azokat az iparjogvédelmi eszközöket, amelyek támogatják az adott hasznosítási módot. Először meghatározzuk a hasznosítás lehetséges formáit, különös tekintettel a szellemi alkotás saját tevékenység körében történő közvetlen használatára (felhasználására), valamint az eredménytermék, mint szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok hasznosítására.

Meghatározzuk a szellemi termékről rendelkezésre álló, valamint a hatékony hasznosításhoz szükséges adatok és információk körét, különös tekintettel az ezekre vonatkozó dokumentációs igényre, valamint a hasznosításhoz kapcsolódó, akár önálló bevételt is biztosító szolgáltatásokra. Értelmezzük a know-how fogalmát a védelem és a technológiai transzfer szempontjából. Megvizsgáljuk a hasznosítás tervezett formája, és az iparjogvédelem/szerzői jog keretében megszerezhető oltalmi formák kapcsolatát, miközben kitérünk a titokvédelemre, és a megszerzett jogok fenntartásával kapcsolatos feladatokra. Áttekintjük a szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok hasznosításának két fő típusát.

Azonosítjuk az ehhez szükséges szerződések formáit, tartalmi elemeit, regisztrációjukat a hivatalos nyilvántartásokban. Hosszasabb elidőzünk a használatba adással kapcsolatos érdemi feltételekkel részleteinek megismerésével. A modul elvégzése után átfogó képe lesz a kutatás-fejlesztési folyamatban létrehozásra kerülő eredménytermékek lehetséges hasznosítási formáiról, az ezekhez kapcsolódó feltételekkel és szabályokról, a tervezett hasznosítási mód és az iparjogvédelmi oltalmi formák kapcsolatáról, a hasznosításhoz kapcsolódó leggyakoribb iparjogvédelmi szerződések formáiról, lehetséges és ajánlott tartalmáról. 


A 14. számú modul a következő oktatásokban szerepel:

  • Teljes képzés: Innováció Menedzsment vezető szakértő
  • Rövid idejű képzés jogi szakértőknek: Innováció Menedzsment ipar-, és szerzői jogvédelem szakértő
Érdeklődöm a téma és a szolgáltatás iránt
Innováció Menedzsment Akadémia
Segíthetünk?
Kérdése van?
Visszahívjuk
Adja meg telefonszámát és kollégánk hamarosan visszahívja Önt!
Friss innovációs híreink
Kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételének kockázat csökkentése
A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektjeikhez kapcsolódóan adókedvezményeket vegyenek igénybe. Ezek a kedvezmények jelenleg három adónemet is érintenek: közvetlenül a társasági és a helyi iparűzési adót, közvetetten pedig az innovációs járulékot.
A K+F GDP arányos súlya Magyarországon
A kutatás fejlesztés területén nagyon jó indikátor az egyes országok tekintetében a k+f tevékenységekre ráfordított forrás mennyisége, amit általában GDP arányosan szokás értelmezni és összehasonlítani. A leginnovatívabb országok a GDP-jük akár több mint 4%-át is kutatásfejlesztésre, innovációra költik, míg vannak országok ahol ez az arány a nem mérhető tartományban van. Magyarország bár folyamatos javulást mutat e tekintetben, de még Európában is csak sereghajtónak számít.
A szellemi vagyon értéke, objektív értékelése
A saját fejlesztésű szellemi alkotások (új termékek, új technológiák és eljárások, új szoftverek) vállalati vagyon részeként való megjelenítése ma már létfontosságú a vállalkozások egyre szélesebb körének. Ennek feltétele, hogy az érintett szellemi alkotások piaci értéke vagyonértékelés keretében meghatározásra kerüljön. Megfelelő hazai gyakorlatban hiányban azonban sajnos elég kevés tájékozódási lehetősége van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élni szeretnének ezzel a lehetőséggel.

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.glosz.hu