Menüpontok

Innovációs projektek menedzsment sajátosságai a hazai KKV-k esetében


Megoldási javaslatok

Kiss János József, Budapest, 2017


Társaságunk, a Glósz és Társa Kft. széles körben foglalkozik kis- és középvállalatok, valamint különböző méretű start-up vállalkozások (a továbbiakban együttesen: KFI projektgazdák) hazai kutatás-fejlesztési és innovációs programjaihoz (a továbbiakban együttesen: KFI projektek) nyújtott innováció menedzsment tanácsadással. Általános tapasztalatunk, hogy legtöbbször a projektgazdák egysíkú projektszemlélete akadályozza a hazai KFI projektek üzleti szempontból sikeres megvalósítását.

Az egysíkú projektszemléleten azt értjük, hogy a projektgazdák nem tudják, és megvalósítás közben sem ismerik fel, hogy a KFI projektek és eredmények sajátos jószágok, amelyeknél fokozottan jelentkeznek és egymásra épülnek az alábbi kockázatok:

  • Műszaki-technikai kockázat: Ez a kockázat leginkább arról szól, hogy a KFI projekt eredménye a feltételezések szerinti munkaterv alapján, műszaki-technikai szempontból a célkitűzéseknek megfelelően megvalósítható. Gyakori probléma, hogy a célkitűzés nincs pontosan, számszerűen és/vagy jól mérhetően meghatározva, ezért nem világos, hogy mikor érik el a fejlesztési célt. Nincs világos módszertan, ezért a kutatás-fejlesztési munkaterv alapján nem egyértelmű, hogy hogyan és miként kell megvalósítani a fejlesztést. Gyakran párhuzamos fejlesztés folyik, mert nem ismerik az adott technika állását. Szinte általános, hogy a KFI eredményeket nem dokumentálják, ezért az eredmények ipari körülmények között nem, vagy hatékonyan nem reprodukálhatók.
     
  • Iparjogvédelmi és/vagy szerzői jogi kockázat: Ez egy több részből álló kockázat. Egyrészt arról szól, hogy a létrejött KFI eredményt az eredmény jellegének és tervezett hasznosítási módjának megfelelő jogi védelemmel lássuk el. Másrészt arról szól, hogy a fejlesztés megfelelő szakaszában biztosítsuk, hogy nem ütközünk mások érvényes oltalmon alapuló jogaival. Végül pedig arról szól, hogy a létrejött KFI eredményből üzletileg hasznosítható szellemi terméket készítsünk. A szellemi alkotásokra vonatkozó jogi szabályozás szinte teljesen ismeretlen a hazai vállalkozások számára. Így az iparjogvédelem nyújtotta lehetőségekkel sem élnek. Különösen nagy veszélyt jelent a szabadalomtisztaság vizsgálatának hiánya. A hasznosítást pedig sok esetben a szellemi termékekre vonatkozó, a technológiai transzferhez szükséges jogok megalapozásának teljes hiánya gátolja.
     
  • Pénzügyi és gazdasági kockázat: Talán ez a legismertebb kockázat, de a hazai vállalkozások közül sokan ezt sem kezelik teljes körűen. A pénzügyi kockázat, hogy a megvalósításhoz szükséges önerő és külső forrás megfelelő mennyiségben és időben álljon rendelkezésre. Ennek hiányában a KFI projekt nem lesz megvalósítható. Eléggé gyakori, hogy a saját forrás nem áll rendelkezésre megfelelő módon, és a projektgazda nem hitelképes, ezért a pénzügyi kockázat igen magas, és megfelelően nem is kezelhető. Gazdasági kockázat, hogy a létrejövő KFI eredmény megtérüljön az elvárt jövedelmezőséggel. Szinte általános, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások nincsenek teljes körűen számba véve és könyvelve, ezért a megtérülés sem számolható. Sok esetben hiányzik az üzleti tervezés, mert a hasznosításról nincs pontos elképzelés, ezért a hasznosításból származó jövedelmek sem becsülhetők.
     
  • Piaci kockázat: A piaci kockázat, hogy a KFI eredmény a tervezett piacra, a tervezett időpontban, a tervezett ár- és értékesítési koncepció szerint hatékonyan bevezethető legyen. A KFI eredmények esetén a piaci kockázat része, hogy a hatékony piacra lépés során a KFI eredményt és/vagy az arra vonatkozó jogokat hasznosítsuk, és hogy hogyan árazzunk releváns árinformációk hiányában.


Mivel a KFI projektgazdák nem ismerik ezeket a kockázatokat, ezért nem készülnek fel kezelésükre sem az innovációs és a kutatás-fejlesztési projekt megtervezése és megvalósítása során, és nem is használják ki a kockázatok előzetes felmérésében rejlő lehetőségeket. Így utólag kell (kellene) pótolni a hiányzó feltételek (amennyire lehetséges), hogy a KFI eredmények üzletileg is hasznosíthatók legyenek.
 

Társaságunk két részből álló programot alakított ki az így keletkező problémák kezelésére:

1. rész:  Innováció menedzsment eszközök alkalmazása a projektfeladatok utólagos reprodukálásával

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján számba vettük azokat a KFI projektgazdák által fel nem ismert és/vagy nem kezelt kockázatokat, amelyek miatt a KFI projektek eredményeinek üzleti hasznosítása, a látszólagos siker ellenére sem tudott megkezdődni. Ezek elemzése alapján összeállítottunk egy olyan négy, egymásra épülő lépésből álló technológiát (eljárási rendet), amellyel utólagosan megszüntethetők az üzleti hasznosítást leggyakrabban akadályozó problémák (nem kezelt kockázatok).

Ez a technológia a következő részekből áll:

  • 1. lépés – Know-how dokumentáció összeállítása. Ennek célja a KFI eredménytermékek szakember számára érthető, az ipari körülmények közötti hasznosításhoz szükséges szintű összefoglalása. A leggyakoribb feladatok: KFI eredmények azonosítása, összesítése. Műszaki-technikai adatok összefoglalása olyan módon, amely alapján szakember a KFI eredményt meg tudja valósítani. Működtetési és karbantartási adatok technológiai szintű összefoglalása, olyan módon, amely alapján a kutatás-fejlesztési eredmények a hasznosítás során elérhetőek és fenntarthatóak. Mindezek dokumentációba foglalása.
     
  • 2. lépés – Jogi védelem alapjainak kialakítása. Ennek célja a know-how műszaki-technikai tartalmának és a hasznosítás jellegének megfelelő jogi (szerzői jogi és/vagy iparjogvédelmi) oltalom megszerzése, vagy az erre irányuló folyamat elindítása. A leggyakoribb feladatok: Eredménytermékek védhetőség szerinti besorolása (szerzői jog, iparjogvédelem). Üzleti célok versus jogi védelmi feltételek versus pénzügyi lehetőségek egyeztetése. Bejelentések megtétele és/vagy a titokvédelmi eszközök megteremése. Célirányos iparjogvédelmi kutatások lefolytatása.
     
  • 3. lépés – Kutatás-fejlesztési munkaterv utólagos felállítása. Ennek célja a KFI eredménytermékek bekerülési költségének meghatározása, a könyvelési (számviteli) alapok megteremtése. A leggyakoribb feladatok: Az eredménytermékekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési munkatervek felállítása. A korábban könyvelt kiadások, költségek és ráfordítások munkaterv feladataihoz rendelése a funkciók alapján. A hiányzó bizonylatok pótlása és rendezése, a projektmenedzsment dosszié kialakítása. A számviteli nyilvántartási háttér rendezése (költséghelyek kialakítása és könyvelése).
     
  • 4. lépés – Kutatás-fejlesztési eredménytermékek értékelése, aktiválása. Ennek célja a KFI eredménytermékek piaci értékének megállapítása, a vállalati vagyon részeként történő könyvelése. Leggyakoribb feladatok: Értéket meghatározó tényezők számbavétele, rögzítése: műszaki készültség dokumentálása, bekerülési költség és igazolásának ellenőrzése, jogi helyzet és jogtisztaság igazolása. Kvantitatív alapú értékelés elkészítése és auditálása. A szellemi vagyoni piaci értéken való könyvelése és a számviteli alapú beszámolók módosítása.

Ezt a négy lépésből álló technológiát általában a helyi erőforrásokra alapozva és/vagy azok bevonásával, 1-3 hónap alatt tudtuk teljes körűen végrehajtani. Erre a technológiára alapozva a legbonyolultabb helyzetekben is sikerült elérnünk, hogy megszüntetésre kerüljenek az üzleti hasznosítást és/vagy a technológia transzfert akadályozó feltételek, miközben az utólagosan lefedhető kockázatok is kezelésre kerültek:

  • Megkeletkeztek az iparszerű és/vagy az üzleti hasznosításhoz szükséges módon és mértékben azonosítható és dokumentált eredmények. A prototípusok mellett is „kézzel foghatóvá” váltak az eredmények.
  • Rendelkezésre álltak az eredménytermékek védelmét és/vagy a szellemi termékekre vonatkozó jogok hasznosítását lehetővé tevő jogi eszközök.
  • Bemutathatóvá és alátámaszthatóvá vált a kutatás-fejlesztési befektetés valós nagysága és reális piaci értéke.
  • Kialakult a hitellel és/vagy kockázati tőkebefektetéssel történő finanszírozhatása alapfelvétele, a hitelképes mérlegszerkezet.

Ezekre az eredményekre alapozva, illetve ezek felhasználásával már meg tudott kez-dődni az üzleti hasznosítás. Lényeges körülmény azonban, hogy ez a technológia ebben a formában csak ott alkalmazható hatékonyan, ahol a KFI projekt alapkoncepciójával nincs probléma, a KFI eredményt realizálták (például létrehozták a prototípust), vagy meg tudják valósítani. Ahol erre nincs mód, ott a műszaki-technikai kockázat felmérése volt hibás, ezért a projekt újratervezése és nem az üzleti hasznosítás előkészítése a következő feladat. 


2. rész:  Gyakorlatorientált, kihelyezett oktatási programok szervezése az érintett vállaltoknak

Jelenleg sajnos nincs Magyarországon gyakorlatorientált innováció menedzsment képzés, ezért a vállalatok általában nem rendelkeznek innováció menedzsmentben jártas szakemberrel. Olyan könnyen és gyorsan áttekinthető tananyag sem áll rendelkezésre, amelyből a KFI projektek egyedi jellemzői, valamint az ezek lebonyolításához szükséges és jellemző feladatok megismerhetőek lennének. Így a vállalatok KFI projektekben résztvevő szakembereinek nincs lehetősége a feladatok szakmai hátterének, ezek egymáshoz való kapcsolódásának, a feladatok szakmai tartalmának gyakorlatorientált megismerésére. Ez jelentősen nehezíti akár a projektek kockázatainak utólagos kezelését, akár a jövőbeni KFI projektek hatékony lebonyolítását. A hazai vállalatok ráadásul általában alkalomszerű munkacsoportokat hoznak létre a KFI projektek lebonyolítására, amelyek különböző szakmai végzettségű munkavállalókból állnak. Az ezekbe bevonásra kerülő szakembereknek a KFI projektek többnyire nem is munkakörből adódó fő feladatuk, ezért az adott munka- és feladatkörhöz kapcsolódó ismeretanyag megszerzése, megfelelő iránymutatás hiányában, külön nehézséget okoz.

A probléma megoldására társaságunk „Innováció Menedzsment Akadémia” elnevezés alatt létrehozott egy gyakorlatorientált oktatási programot. Ennek a sajátossága, hogy az elengedhetetlenül szükséges elméleti ismeretek mellett, alapvetően a vállalati KFI projektek gyakorlati lebonyolítására koncentrál. A tananyag 4 szakmai területen, 15 modulból áll. Az érintett szakmai területek: innovációs stratégiai tervezés és kontrolling, KFI projektmenedzsment gyakorlati módszertana, KFI projektek pénzügyi és számviteli sajátosságai, vállalati KFI projektek leggyakoribb iparjogvédelmi és szerzői jogi feladatai.

A 15 modul elsajátítása azonban viszonylag időigényes, ezért az érintett vállalatok a probléma akkut jellege miatt, nem mindig tudják beilleszteni problémájuk megoldásába, információigényük kiszolgálásába az oktatási program kifutását. Az így létrehozott tananyagból ezért társaságunk készített egy olyan egyszerűsített programot, amely kihelyezett vállalati oktatás keretében, legfeljebb 2 munkanapban lehetővé teszi a szükséges ismeretek átadását. A program sajátossága, hogy elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlat célja, hogy a kutatás-fejlesztési munkaterv megtervezésére és a kutatás-fejlesztési tanúsításra irányuló közös feladatmegoldás keretében, segítse az elméleti ismeretek gyakorlati elsajátítását. Mindezt, lehetőség szerint, az adott vállalatnál felmerülő KFI projektötletre alapozva.

A tananyag piaci bevezetését most indítottuk el. Az első tapasztalatok szerint a célcsoport viszonylag gyorsan bővíthető lesz, mivel sok vállalat a célirányos konzultációt követően érti meg, hogy az általa végrehajtott fejlesztések innovációnak és/vagy kutatás-fejlesztésnek tekinthetők, ezért hatékony végrehajtásuk célirányos megközelítését igényel. Az első tapasztalatok kedvezőek.

Összegezve a leírtakat: Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a két részből álló technológiával jelentős mértékben tudjuk növelni a hazai vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési projektjeinek eredményes megvalósítását, üzleti hasznosításának előmozdítását. Azaz választ tudunk adni a gyakorlat során tapasztalt problémák feloldására, a KFI projektekkel szemben érvényesülő egysíkú megközelítés oldására. A módszertant folyamatosan alakítjuk. Reméljük hamarosan meg tudjuk osztani ennek az eredményét!

Az 1. részben alkalmazott technikákról, ezekhez nyújtott szolgáltatásaink elméleti tartalmáról részletesebb információk érhetőek el honlapunkon: www.innovacio-menedzsment.hu. Eredményeinkről az itt található referenciáink nyújtanak tájékoztatást.

A 2. részben alkalmazott oktatási program részleteiről részletesebb információ az Akadémia honlapján érhető el: www.innovacio-menedzsment.hu/innovacio-menedzsment-akademia

A Glósz és Társa Kft.a témához kapcsolódó 20. Projektmenedzsment fórumra készült prezentációját letöltheti itt

 

vissza

 

Segíthetünk?
Kérdése van?
Visszahívjuk
Adja meg telefonszámát és kollégánk hamarosan visszahívja Önt!
KFI projektek sajátosságai

Innovációs projektek menedzsment sajátosságai a hazai KKV-k esetében

Töltse le a 20. Projektmenedzsment Fórumra készült prezentációnkat, amely rávilágít a hazai KKV-k esetében felmerülő olyan jellegű problémákra, mint az üzleti hasznosulás kérdése, vagy a projekt megvalósítása közben felmerülő kockázatok. Az előadás anyagából azt is kiderül, hogy milyen hatékony megoldások léteznek a problémák kezelésére, és hogy érdemes szakszerűen felépíteni egy innovációs projektet.

Letöltés

Kövessen minket a Facebookon!
Hírlevél feliratkozás
Kérjük adja meg az e-mail címét, hogy értesülhessen az új lehetőségekről, a legfrissebb tartalmakról!
Kérjük, pipálja ki az alábbi mezőt!
K+F minősítés

Az alábbi esettanulmány egy fejlesztési projekt k+f tanúsítását mutatja be.

ESET LEÍRÁSA: A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglalkozó Agro Marketing ’95 Kft. kínálat bővítés céljából az intenzív haltermelés technológia fejlesztés keretében saját fejlesztésű vízlevegőztetési  technológia kifejlesztését határozta el. Az új eljárás alapötletei már íróasztalon feküdtek, a kutatás-fejlesztés elindítása előtt azonban a projektet kutatás-fejlesztési tevékenységnek(K+F tanúsítás) kellett minősíteni.

FELADATUNK: A megkeresést követően össze állítottuk a k+f stratégiát és kutatás-fejlesztés projektet, majd beadtuk a kérelmet a hivatalos k+f minősítés megszerzésére.

EREDMÉNY: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítési kérelemben megjelölt projektet a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben foglaltak alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősítette. Megnyílt az út a k+f pályázatokhoz és az adókedvezmények igénybe vételére.

Friss innovációs híreink
A szellemi vagyon értéke, objektív értékelése
A saját fejlesztésű szellemi alkotások (új termékek, új technológiák és eljárások, új szoftverek) vállalati vagyon részeként való megjelenítése ma már létfontosságú a vállalkozások egyre szélesebb körének. Ennek feltétele, hogy az érintett szellemi alkotások piaci értéke vagyonértékelés keretében meghatározásra kerüljön. Megfelelő hazai gyakorlatban hiányban azonban sajnos elég kevés tájékozódási lehetősége van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élni szeretnének ezzel a lehetőséggel.
Szoftverfejlesztés és adókedvezmények
Szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások számára jelenthet komoly segítséget, hogy a szoftverfejlesztést részben vagy egészben kutatás-fejlesztés tevékenységként végezve akár a teljes fejlesztési költség 10-12 százalékának megfelelő adókedvezmény is elérhető, amit a társasági (TAO) és a helyi iparűzési adó (HIPA) rendszerében lehet érvényesíteni.
Szoftverfejlesztés és kutatás-fejlesztés
Egyre gyakrabban merül fel a szoftverfejlesztéssel foglalkozó informatikai vállalkozások részéről az igény, hogy fejlesztéseikhez igénybe vegyék a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket és támogatási lehetőségeket. Ennek feltétele, hogy az általuk tervezett szoftverfejlesztést kutatás-fejlesztésként tudják megfogalmazni és végrehajtani.

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.glosz.hu